Blog

Nyomom ezerrel és mégsem moccanok…

Hatékony akarok lenni, ezerrel csinálom és mégsem jutok egyről a kettőre! Sokunkban megfogalmazódik ez az érzés, de lehet, hogy kevesebben tudjuk, hogy miért is történik ez velünk.

A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: a rövid távú cselekedeteink nem szolgálják a hosszú távú céljainkat. Pl: megesszük a desszertet az ebéd után, holott már egy hete fogyózunk, mással töltjük az időt a munkahelyen és ezért nem halad a nagy projekt, inkább megcsinálunk 3 kicsi feladatot, csak ne kelljen nekifogni “annak a nagy feladatnak”. És bár így gyorsabban jön a ’megcsináltam, vége!’ érzés, de közben meg csak nő bennünk a feszültség, az érzés, hogy nem haladunk mégsem a dolgokkal.

Dan Ariely, pszichológia és viselkedési közgazdaságtan professzor gondolatait olvasva azonban körvonalazódik megoldás a munkahelyi hatékonyság növelésére:

  1. Reggeli aktivitás kihasználása: Az emailek gyors átszkennelése helyett inkább fogjuk a kipihent agyunkat azonnal munkára és igenis kezdjük ‘azzal a nagy feladattal, amit már egy ideje tologatunk” – a nap egy másik részében majd elolvashatjuk a felgyűlt emaileket.
  2. Nagyobb projektek kisebb lépésekre való lebontása: ha elég kicsi valami, könnyebben állunk neki és ezzel kedvezhetünk az ’ez is készen van’ csábításának is.
  3. Ha nincs ihlet, ne várjunk rá: Csak kezdjük el (lsd a 2-es pontot).
  4. Önbecsapás elkerülése: csak azért, mert épp csinálunk valamit, az még nem tesz bennünket hatékonnyá. Legyen merszünk eldönteni, hogy amit épp teszünk, szolgálja-e az céljainkat.
  5. Üresjárat: Ha előfordul, hogy épp nincs dolgunk, akkor ne tömjük azonnal tele mindenféle időrabló tevékenységgel, dolgozzunk inkább ilyenkor a hosszú távú céljainkon!
  6. Óvatosan a feladatlistával: ha túl sok minden van rajta, megriadunk tőle és inkább nem kezdünk neki és ezzel további feladatok fognak rákerülni, amitől az a lista csak nő és nő…. Ilyen az, amikor a kígyó a farkába harap 🙂

+1 tőlem: Ismerjük meg a magunk működését: mikor vagyunk aktívak, mennyi pihenésre van szükségünk ahhoz, hogy agyunk jól működjön, hogyan tudunk jól dolgozni, mit is teszünk akkor, amikor épp hatékonynak érezzük magunkat, hogyan segítjük vagy épp szabotáljuk magunkat munka közben….

Te tudod, hogy ezekre a választ? Nem baj, ha nem 🙂 Én itt vagyok, hogy segítsek! Díjmentes 0. találkozó: 60 perc együtt: csak Te meg én – na és a coaching 😊 Megismerheted, hogy milyen is az a coaching és engem is megtapasztalhatsz életnagyságban 😊 Itt foglalhatod le az időpontodat.

 

 

Blog

Ideális élet? Boldogság? Igen!

Te hogyan szeretnél élni? Milyen az ideális élet? Létezik egyáltalán?

Időről-időre én is elmerengek ezeken a kérdéseken, aztán egyszercsak szembejön velem valami, legutóbb például a ‘Legboldogogabb országok‘ listája. Mert hogy 2012 óta, az ENSZ kezdeményezésére minden évben megvizsgálják, hogy milyen a különböző nemzetek boldogság-indexe. A felmérés során kutatják azt, hogy a résztvevő országokban élő emberek mennyire elégedettek a jövedelmükkel, a politikai szabadsággal, a szociális hálóval, milyen erős az ország vezetése iránti bizalom, mekkora a várható élettartam, és persze arra is kitérnek arra is, hogy a kormányzati korrupció mekkora méretű az adott országban. A 170 oldalas felmérésből (teljes terjedelmében itt találod) egyébként az is kiderül (bár talán annyira nem meglepő), hogy azok a bevándorlók, akik egy alapvetően boldogabb országba érkeznek, a helyiekhez hasonlóan maguk is jobbként értékelik életminőségüket. Míg azok, akik egy kevésbé boldog országot választottak maguknak új otthonként – akár egy sokkal boldogabb országból érkezve – ahogy a helyiek, úgy ők is rosszabbként élik meg a mindennapi helyzetüket.

2018-ban a világ legboldogabb országa a 156 ország közül Finnország lett, a 2. helyen Norvégia (aki a tavalyi győztes volt), a harmadikon pedig Dánia végzett.

Hogy Magyarország hanyadik helyen végzett? Tippelsz egyet?

Naaaaa, ne legyél olyan pesszimista 🙂 Idén 6 helyet is javítottunk a tavalyi eredményünkhöz képest és a jó erős középmezőnyben végeztük a 69. helyen. A lista legvégén a kelet-afrikai Burundit hivatalosan is megkapta a ‘világ legboldogtalanabb országa’ címet.

Kíváncsi vagy, hogy mitől olyan boldogak a finnek? Nos, nekik ott van a Sisu (ejtsd: sziszu; szó szerinti jelentése: „belső”). A sisu fejezi ki a finn nemzeti felfogást, a bátorságot, elszántságot, és a sikertelenség ellenére is kitartó ösztönt jellemzi.

A finn életérzés tehát érdekes keveréke a makacsságnak, a kitartásnak, a lelki erőnek, a határozottságnak és a kurázsinak. Leginkább akkor jelenik meg, amikor különösen nehéz élethelyzettel szembesülünk, amivel hirtelen nem tudunk mit kezdeni. Ilyenkor két lehetőségünk van: feladhatjuk rögtön és sajnálhatjuk magunkat, vagy megtalálhatjuk a bennünk rejlő sisut, ami képes előcsalogatni azt a bizonyos emberfeletti erőt, hogy leküzdjük az akadályokat, és elérjük a meghatározott célt.

Aki a sisut alkalmazza, az:

  • bátran és eltökélten tud szembenézni az élet kihívásaival
  • jobban érzi magát a bőrében és megtalálja a belső középpontját
  • magabiztosan kommunikál és hatékonyan oldja meg a konfliktusokat
  • kitartóbb és testileg fittebb lehet
  • szívélyes és a stresszt jól tűrő, ellenálló gyerekeket nevel
  • következetesen cselekszik és kiáll azért, amiben hisz.

Ha szeretnél belemélyedni a témába és eltanulni a finn boldogság-receptet, akkor ajánlom figyelmedbe egy nemrég megjelent könyvet.

Addig is gondolkodj csak el, hogy Neked milyen az ideális élet? Ha elakadnál, akkor beszélj velem erről (is):

Díjmentes 0. találkozó: 60 perc együtt: csak Te meg én – na és a coaching 😊 Megismerheted, hogy milyen is az a coaching és engem is megtapasztalhatsz életnagyságban 😊 Itt foglalhatod le az időpontodat.

Források:
http://www.travelo.hu/tavol/20180316-a-vilag-legboldogabb-orszagai-2018.html
https://s3.amazonaws.com/happiness-report/2018/WHR_web.pdf

 

Blog

Mindenki Magából Indul Ki!

Mindenki magából indul ki.

Tartja egy közismert népi bölcsesség . De vajon min alapszik ez a megfigyelés?

Ha erős érzelmeket élünk meg valakinek a viselkedésével kapcsolatban, szinte biztosra vehetjük, hogy a projekció is közrejátszik a dologban.

A projekció (kivetítés) egy védekező mechanizmus, amely során a bennünk keletkező, fel nem ismert, nemkívánatos gondolatokat vagy késztetéseket másoknak tulajdonítjuk, vagy bennük látjuk.

Ezáltal lehetőségünk nyílik arra, hogy az önmagunkban elfogadhatatlannak látott dolgokat elrejtsük, de közben mégiscsak kifejezésre jutnak ezek a tartalmak. Például, amikor azonnal rávágjuk, hogy a másik hazudik – akkor az esetek nagytöbbségében épp mi magunk vagyunk azok, akik nem játszanak tiszta lapokkal. A projekció tömegméretekben is működik, például amikor kisebbségi csoportokat vádolunk minden rosszért.

A projekció azért történik, mert nem adunk asszertív* módon teret dühünknek, irigységünknek és más negatív érzelmeinknek, így azokat nagy a valószínűséggel másban fogjuk viszontlátni. A projekció célja a védelem, hogy megakadályozza az „én”-t negatívan érintő, az önértékelést fenyegető, szorongáshoz, stresszhez vezető felismeréseket. Ez olyan jól működik, hogy eltorzíthatja a valóság megfelelő érzékelését.

Mit tehetünk a projekció feloldása érdekében?

  1. Vegyük észre, hogy történik. Akár mi projektálunk, akár ránk projektálnak- észleljük azonnal!
  2. Szétválasztás. Válasszuk szét a múltat a jelentől, vagyis különítsük el a múltbéli tapasztalatoktól a jelenbe vetített tartalmat. Szóval mielőtt nekiesel a másiknak, hogy megcsal, akkor nézz magadba, hogy mi a helyzet veled belül?
  3. A felismert érzelmek kifejezése magunk és a másik felé. Így tudunk felelősséget vállalni magunkért, a saját részünkért a szituációban. És pontosan elég a saját részünket vállalni.

*Az asszertivitás, vagy asszertív kommunikáció egy olyan tanulható készség, vagy viselkedés, amikor valaki magabiztosan tud megnyilvánulni érzelmileg nehéz szituációban is, anélkül, hogy passzív vagy agresszív lenne. Az asszertívan viselkedő ember kommunikációjának célja a konfliktus megoldása, miközben minden résztvevő fél igényeit szem előtt tartja – nem hódol be (passzív), és nem próbálja dominálni a másik felet (agresszív). – forrás: Wikipédia

Blog

A pad

Ült a padon és nézte őket. A két másik embert a szemközti padon.
Persze csak félszemmel, mímelve, hogy oda sem néz- hisz’ bámulni illetlenség. De mégis teljes figyelmét nekik szentelte. A szeme sarkából pont jól látta őket. Azok ültek egymás mellett békésen, a férfi egyik karja a nő vállán nyugodott, a nő pedig a férfi lábán pihentette a kezét. Nem néztek egymásra, nem is nagyon beszélgettek, arcukon mégis egyforma mosoly ragyogott. Az a fajta mosoly, amikor azt érzed, hogy úgy jó a világ, ahogy van. Amikor örülsz annak, hogy szépen süt a nap, hogy a kedvenc kajád van a menzán, sikerült a vizsgád, vagy hogy rajtakaptad azt a helyes pasit a buszról, hogy megbámult és hirtelenjében igazán szépnek érezted magad a tavaszi virágos szoknyádban.

Ejh! De jó lenne így mosolyogni! – hasított bele a fiatal lányba a vágy, miközben tovább figyelte a szemközt ülőket. Nézte, hogy a nő kissé félrebillenti a fejét és lágyan a férfi vállára helyezi azt. A férfi feje válaszul a nő már ősz hajára hajolt és mosolyuk egyszerre szélesedett ki, sok mély ráncot hozva a szemük sarkába, a többi ránc mellé. A férfi cserzett bőrű, sokat dolgozott keze finoman simogatni kezdte a nő vállán az idejétmúlt mintás ruhát, mire a nő lakkozatlan körmű, idős kézfeje is cirógatni kezdte a férfi lábát. Ekkor a nő odasúgott valami a férfi fülébe, aztán darabosan, kissé öregesen és foghiányosan felnevettek.

Vannak már vagy 70 évesek – konstatálta a fiatal lány magában.

De szeretnék én is így megöregedni! – sóvárgott tovább. Olyan jó lenne megtalálni azt, akivel én is majd együtt öregszem meg, akivel jóban-rosszban kitartunk egymás mellett, aki a társam. Akivel együtt nevetünk, együtt sírunk! Akivel majd én is ilyen boldog leszek és ülünk majd együtt a padon! Akiben megbízom és ő is megbízik bennem. Akit szeretek. És aki viszontszeret….

Érezte, hogy elfutja a szemét a könny. Érezte azt is, hogy a sóvárgás szinté már irigységgé hatalmasodott el benne. Elszégyelte magát, gyorsan elkapta a tekintetét, törzsét is elfordítva új célpont után nézett, miközben nagy levegőket véve percekig próbálta magát megnyugtatni.

Hirtelen egy finom köhintésre lett figyelmes. A köhintés pontosan mellőle jött.

Drága, ne haragudjon, hogy zavarom…. – szólalt meg egy idős női hang. A lány odakapta a fejét és meglepődve, zavartan tapasztalta, hogy a szemközti padon ülő idős nő és férfi áll vele szemben. Hogy kerültek ide? Az előbb még azon a másik padon ültek….

Tessék? – szólalt meg nagy nehezen, és kissé félve is, mert tartott tőle, hogy szemén még meglátszanak az előbbi könnyek. Csak félszemmel sandított rájuk.

Aranyom, csak azt akartam mondani, hogy na…., hát, hogy is mondjam csak …..– kezdett bele az idős nő kissé bizonytalanul és belekarolt a mellette álló bácsi karjába, mintha erőt akarna onnan meríteni. Az pedig szelíden mosolygott és bólogatott.

Szóval csak azt akartam mondani, hogy láttuk a férjemmel, hogy itt ül a padon. És ahogy néztük magácskát, eszünkbe jutott az, amikor fiatalok voltunk. Olyan korúak, mint most maga lehet…. tán 20-21? … – töprengett a néni, de nem várt választ, hanem folytatta:

Eszünkbe jutott, hogy milyen jó is volt akkor… akkoriban ismerkedtünk meg, tele voltunk reménnyel, tettvággyal. Összeházasodtunk, aztán sikerült egy kis tanyát venni, gondoztuk a jószágokat, meg megszülettek a gyerekek is. Négyen is… – Négy fiú! – szólalt meg büszkén a bácsi is.

Sajnos meghaltak mind – fordult sírósra a néni hangja és a bácsi szeme is befelhősödött… Tudja, a háború, meg az a sok betegség, járvány … egyiket ez vitte el, a másikat meg az…. Olyan idősen halt meg a legfiatalabb, mint most maga….

Elhallgattak. Szinte szakítani lehetett a feszült csöndet. Némaságukban benne volt az egész életük. Az elmúlt több mint 70 év minden öröme és kegyetlen fájdalma. Szemüket elfutotta a könny és egymást szorosan karoló kezük egyszeriben megreszketősödött.

Ahogy az előbb ott ültünk és néztük magát – folytatta a néni, kicsit még most is szipogva – irigykedve arra gondoltunk, hogy Istenem! De jó is magának, hogy ilyen fiatal! Még előtte van mindennek, még nem kellett, hogy megeddze az élet, még hiheti, hogy az élet jó.
És csak tegye is, Aranyom! Higgye csak szüntelen, hogy élni jó, hogy élni érdemes! Tartson ki akkor is a hite, amikor már nem marad mása! Fel ne adja egy percre sem!

Isten áldja Aranyom, minden jót! – búcsúzott a néni hirtelen. Gyere Papa, menjünk – nézett sürgetően a néni a bácsira, az meg mindent-értően vissza a nénire. Arcukra visszaült az időtlen mosoly és aprókat lépve, közös némaságba burkolózva és egymásba karolva lassan távolodni kezdtek.

A lány üveges szemmel nézett utánuk, kísérte őket a tekintetével és látta a remegős lépteiket, a meghajlott hátukat. Most már nem is vágyott annyira az ő helyükben lenni, most már kifejezetten jó volt 21 évesen a tavaszi napfényben ücsörögni, túl lenni az összes vizsgán és gondtalannak lenni. Hirtelenjében szinte boldognak érezte magát.

Nézőpontok… – gondolta merengve a fiatal lány – Az ember boldogsága a nézőpontján múlna?

the end.png

Blog

Érzelmi Intelligencia: Fejlesszük együtt! 3. rész

Üdvözöllek újból! 😊 Készen állsz, hogy folytassuk az érzelmi intelligencia fejlesztési lehetőségeit feltáró ötletsorozatot? A korábbi cikkekben átnéztük, hogy mit tehetsz akkor, ha könnyen stresszessé válsz, ha nehezen érvényesíted magad vagy ha nehezedre esik kifejezni az érzelmeidet. Ezek olyan jelenségek, melyek jelezhetik, hogy az EQ-d fejlesztésre vágyik😊. A jelzésekről itt találsz összefoglalót.

De mi történik akkor, ha rendre azon kapod magad, hogy hamar ítélkezel, aztán pedig ember legyen a talpán, aki meg akarja változtatni a véleményedet, mert te ahhoz foggal-körömmel ragaszkodsz?

Azt mutatják a kutatások, hogy aki úgy alkot gyorsan véleményt, hogy csak azokat a tényeket, információkat veszi figyelembe, amelyek alátámasztják a véleményét és az ellenérveket pedig figyelmen kívül hagyja – akkor ennek a személynek nagy gyakorisággal alacsony az EQ-ja. Az ilyen személy akár orrvérzésig is kiáll helyes vagy helytelen véleménye mellett egyaránt. Értelemszerűen nem szokták kedvelni az ilyen emberek társaságát sem munkahelyen sem másmilyen társas kapcsolatban. Megint egy ok lehet arra, hogy változtass magadon 😊

Ellenben a magasabb EQ-val megáldott emberek hagyják ötleteiket „pácolódni”, hiszen tudják, hogy az első reakciókat érzelmek okozzák. A gondolataiknak is időt adnak és megvizsgálják a lehetséges következményeket és ellenérveket is. Ezután megbeszélik az ötletüket másokkal és számításba veszik a többiek véleményét is.  Próbáld csak ki! 😊

Nézzük akkor a következőt: hogy állsz a negatív érzelmekkel?

Gyakran érzed magad feszültnek, idegesnek, hamar ’elszakad a szíj’ és rámorransz a másikra? Nem tudsz leállni egy pillanatra sem? Folyamatosan ’harci üzemmódban’ vagy, ugrásra készen? Napokig szomorú, kedvetlen vagy búskomor szoktál lenni?

Ha leginkább igenekkel válaszoltál a fenti kérdésekre, akkor sanszos, hogy hajlamos vagy ’benne ragadni’ a negatív érzelmekben. Ennek egyébként régre visszavezethető oka van: az ősembernek nap mint nap meg kellett küzdeni az életben maradásért. Amikor veszély fenyegette akkor menekülni kényszerült és ez a reakció nagyon fontos volt a túlélés szempontjából. Azonban amikor ez a veszély már elmúlt, akkor a stressz szint is visszaállt a normálisra.  A mai világban már nem a kardfogú tigristől kell rettegnünk, de akad bőven, ami stresszet generálhat, ami bennünket védekezésre, menekülésre, pozícióváltásra ösztönöz. A folyamatos stressz azonban két kézzel rombolja a testet és akár olyan egészségügyi következményei is lehetnek, mint a magas vérnyomás vagy a szívelégtelenség.

Megelőlegzem, hogy biztosan érdekel, hogy mit tehetsz, hogy ez ne történjen meg veled?

Talán mostanra ismerős is lehet a gondolat, mert az első lépés az:

  1. A saját érzelmeid megfigyelése – ez szükséges ahhoz, hogy azonosítsd, hogy épp mi is zajlik benned. Ehhez az előző részben osztottam meg egy pár lépést, ami segíthet.
  2. Ha megvan, hogy milyen érzés is az, ami épp benned van, akkor próbáld összekapcsolni a gondolatokkal. Sok érzés, a negatívak meg különösen, elég intenzíven vannak jelen, könnyebben észlelhetőek. Ilyen esetekben megkérdezhetjük magunkat, hogy mit is tudnánk mondani a helyzetünkről valakinek, aki megkérdezni, hogy mi a helyzet? Példa gyanánt gondold el, hogy ülsz az autóban és magadban, vagy félhangosan puffogsz a hülye dugó meg a többi ostoba autós miatt. Lehet, hogy már a gondolatától is felment benned a pumpa? 🙂 Mit is tehetsz ilyenkor? Képzeld el magadat gondolatban és mondd el a jelenséget, amit látsz: Rengeteg autó van az úton, az egyik piros kisautóban egy nő ül. Egy nő, aki már legalább 30 perce levegőt is alig vesz, meredt szemekkel nézi az utat, fehérre változott ujjakkal szorítja az autója kormányát, idegesen ráncolja a homlokát, húzigálja a száját. Kicsit vörös is az arca, sőt, a nyakán is vörös foltok vannak már az idegességtől. Lehet, hogy mindjárt felrobban…? Biztosan nagyon siet és ideges, mert nem halad. Sok másik autóban is hasonló fejek vannak. Ők is szeretnének haladni. Érdekes, hogy mindenki a másikra mutogat és dudál, pedig valamennyi autós a dugó része. Egyik sem hibás jobban a másiknál. Valójában hibás-e egyáltalán valaki? Együtt képezik a dugót. Vehetne egy jó nagy levegőt ez a nő, még a végén tényleg kidurran… és el is dönthetné, hogy hogyan szeretne tovább utazni abban az autóban: továbbra is ilyen vörösre duzzadt fejjel, feszülten? Vagy talán normalizált érzelmi állapotban? Ki hozhatná meg ezt a döntést, ha nem ő?!

Megtörténhet, hogy mire végig érsz a történetben, elmosolygod magad, ami egyből csökkenti a stressz szintedet és mivel a történeteden agyalsz, el is tereled a figyelmedet, kizökkentheted magad a beragadt állapotból. Persze ugyanilyen segítő hatással lehet rád, ha mondjuk bekapcsolod a zenét (vagy épp ki, hogy csend legyen), vagy nagy levegőket veszel. A lényeg, hogy ismerd fel, hogy mi zajlik benned és hozz egy döntést, hogy továbbra is ideges kívánsz-e maradni, vagy inkább csinálsz valami jobban esőt helyette.

 A döntés a tiéd. Ahogy az érzéseid is. Te döntesz az érzéseidről és nem az érzések döntenek rólad. Vedd vissza a kontrollt! 😊

Mit gondolsz, mit érzel most? Oszd meg velem:

Díjmentes 0. találkozó: 60 perc együtt: csak Te meg én – na és a coaching 😊 Megismerheted, hogy milyen is az a coaching és engem is megtapasztalhatsz életnagyságban 😊 Itt foglalhatod le az időpontodat.

Blog

Sztrókot Kaptam! 

Segítség, sztrókot kaptam! …. Szerencsére nem orvosi értelemben – bár ennek a sztróknak is lehet maradandó hatása…. A sztrók/stroke szót kezdték el használni az érzelmi intelligencia területén arra vonatkozóan, amikor valaki valamilyen jelzővel, minősítéssel illet bennünket.

Ez lehet pozitív:

  1. verbálisan, dicséret formájában  (‘jó veled dolgozni’; ‘ügyesen voltál’)
  2.  testbeszéden, gesztuson keresztül (pl. egy kedves mosoly; a másikra való teljes figyelem)

és lehet negatív:

  1. verbálisan (‘hülye vagy’; ‘megcsinálhattad volna ezt jobban is’)
  2. testbeszéden, gesztusokon keresztül (szemforgatás, a másik ‘kicüccögése’, ironikus félmosoly)

A magyar fordítások a stroke-ot szokták ‘simogatásnak’ is mondani, szerintem ez nem fejezi ki azt a tényleg ütés-szerű hatást, amit akár egy pozitív stroke is tehet egy személlyel. Azt könnyű elfogadni, hogy a negatív stroke-okat nem szeretjük, hiszen elfogadhatatlan az, ha valaki azt mondja nekünk, hogy ’hülye vagy’, ezzel rombolólag hat az önbecsülésünkre. De nem is kell, hogy ez verbálisan kimondott legyen, ha abban a helyzetben találod magad, hogy valaki becsmérlően elhúzza a száját miközben beszélsz, vagy a fejét rázza és úgy fintorog- ezek pont olyan elfogadhatatlanok, mintha szavakon keresztül is tolmácsolnák őket. Ezeket feltétel nélküli negatív stroke-oknak hívjuk.  De azt is hozzá kell tenni, hogy van olyan negatív, de mégis konstruktív visszajelzés, ami a fejlődésünket segíti (’legközelebb figyelj oda, hogy jobban artikulálj, amikor prezentálsz’ ; ’a kimutatás hasznosabb lett volna, ha egy összefoglaló táblázatot is készítesz’). Ezek már a feltételhez kötött negatív stroke-ok, tanulhatunk belőlük, ha jól vannak megfogalmazva.

Arról külön tanulmányok szólnak, hogy milyen extrém erős hatással van az emberre a pozitív megnyilvánulás, a dicséret, hogy szinte ’szárnyakat kap’. Ezek rendkívüli fontossággal bírnak az önbecsülésünk egészséges fennmaradásában és segítenek annak fejlődésében. A pozitív stroke-ok is kétfélék: feltétel nélküli pozitív (’tetszik, hogy ilyen lelkes vagy’ ; ’kedves vagy’); és feltételhez kötött pozitív (jól sikerült a tárgyalás, mert meg tudtad őket győzni’ ; ’a felső vezetés könnyen megértette az üzenetet, mert nagyon jó prezentációt készítettél). Bár a feltételhez kötött negatív (konstruktív) visszajelzés is tanító, fejlesztő jellegű, mégis a pozitív stroke-ok építik a legjobban az ember önbecsülését.

Ha a leírtak függvényében végiggondolod a mai napodat, te milyen stroke-okat kaptál ma? És milyeneket adtál…?

Erzelmi Intelligencia-EQ
Blog

Érzelmi Intelligencia: Fejlesszük együtt! – 2. rész

Hello Kedves Blog Olvasó! 😊 Mostanra már észlelhetted, hogy az elmúlt pár blogbejegyzésem mindegyike az érzelmi intelligenciáról (EQ) szólt, hogy mi is az és hogyan is lehet ezt fejleszteni, hiszen segítségével sokkal jobb munka és magánéleti minőséget élhetünk meg. Amennyiben lemaradtál a korábbi részekről, akkor itt, az első részt pedig itt olvashatod.

Ma újabb pontokat fogunk átnézni abból a listából, ami jelezheti azt, hogy érdemes az EQ-don dolgoznod. Te mit válaszolsz, ha ezt a kérdést kapod:

Nehezen érvényesíted magad?

Vagyis gyakran találod magad olyan helyzetben, amikor nem hallgatnak meg, nem fogadják el a gondolataidat, nem kíváncsiak a véleményedre, vagy épp a szavadba vágnak, ha beszélsz? Ez téged hogyan érint? Megsértődsz talán, elhallgatsz és elvonulsz, vagy pont kifakadsz és azért is elmondod, amit akarsz?  A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek képesek a jó modort, az empátiát és a kedvességet egyensúlyban tartani az önérvényesítés és a határaik meghúzásának képességével. Ez a kombináció ideális a konfliktusok kezeléséhez, azonban ennek hiányában viselkedésünk passzívvá vagy túlságosan agresszívvá válik.

Hogyan is juthatsz el Te odáig, hogy megtartsd az egyensúlyt és a megfelelő érzelmi reakcióval válaszolj még a kényesebb helyzetekre is?

Mint sok minden, ez is a magadra való figyeléssel kezdődik, a magad megfigyelésével kezdődik. Hogy észleled-e, látod-e magad az adott helyzetben? Tudatában vagy-e annak a sok érzésnek, gondolatnak, ami épp keresztül cikázik rajtad? És a legfontosabb talán: mennyire ragadsz bele ezekbe a gondolatokba, érzésekbe? Milyen hosszan vagy benne az érzelemben, legyen az öröm, vagy harag, vagy épp feszültség? Ha megfogalmazódnak benned hasonlók, hogy ’egész nap ideges voltam’, vagy ’már órák óta csak ez foglalkoztat’, vagy ’még egy szót szól és felrobbanok’ , vagy ’semmi kedvem nincs már ehhez egy ideje’ – akkor bizony te beleragadtál abba az adott érzésbe, és amíg az előző gondolatokhoz hasonlóak meg nem fogalmazódnak benned, ezt azt jelentheti, hogy bizony még csak tudatában sem voltál annak, hogy ez zajlik benned vagy veled. De azért vagy itt, azért olvasod most pont ezt a cikket, mert érdekel, hogy hogyan tudnál ezen változtatni, szóval nincs ok aggodalomra😊

Folytassuk és nézzük át lépésről lépésre, hogyan tudsz ezen változtatni:

  1. Alakíts ki rendszeres ’ellenőrzési pontotokat’ magadnak és naponta többször állj meg és kérdezed meg magadtól ’Hogy vagyok? Mit érzek?’ (tudom, kicsit furán hangzik, na de másoktól is meg szoktad ezt kérdezni, magadtól miért ne tennéd?) Ezzel máris fülön csíped az éppen aktuális gondolat és érzés-csomagot, ami benned van.
  2. Ha ez megvan, akkor kérdezd meg magadtól, hogy ’hogyan segít az a düh/harag/félelem/zavarodottság (a fülön csípett érzelem) ami éppen benned van?’ – ha nem találsz túl sok mindent válaszként, akkor joggal teheted fel a kérdést, hogy akkor minek is vagy épp abban az érzésben? Mi változik, ha benne maradsz és mi lenne akkor, ha egy lépéssel távolabb lépnél és mintegy messziről ’ránéznél’ csak? Tudom, hogy ezek nem egyértelmű kérdések. Teljesen normális az, ha most ezekre nincs kapásból válaszod. Ha gondolkozni kezdesz rajtuk, már azzal is egy lépést teszel afelé, hogy fejlődni tudjon az érzelmi intelligenciád, szóval hajrá! 🙂
  3. Hozz döntést arról, hogy miután felismerted, hogy épp mi zajlik benned, hogyan fogsz rá reagálni? Előveszed a korábban használt technikádat? Visszahúzódsz vagy épp kiabálsz? Vagy épp felteszed magadnak a kérdést, hogy mi mást tehetnél? Mondjuk mi volna, ha a magadban felfedezett dolgokat megosztanád a másik féllel? Pl: ’Borzasztóan feszültség van bennem, mert nem tudom neked elmondani azt, amit szeretnék’ vagy ’Annyira vágyom rá, hogy meghallgasd, hogy mit gondolok’ vagy ’Már reggel óta össze van szorulva a gyomrom, nem tudok most figyelni, ne haragudj. Beszélhetünk később?’. Ha egész egyszerűen csak kiteszed az asztalra azt és objektívan elmeséled azt, ami épp benned van, sokkal hamarabb fogod azt tapasztalni, hogy az emberek ezt megértik és elfogadják és ők is igazítják ehhez a saját válaszlépésüket. Mi tart vissza, hogy legalább egy próbát tegyél?

És mi van akkor, ha neked nehéz megtalálni a szavakat, ha nehéz megfogalmazni, hogy milyen érzés is van benned?

Ilyen is van- sokunkkal van ilyen, hogy így mondjam😊 Sokan megtapasztaljuk az érzelmek széles skáláját, ám tényleg kevesen tudjuk pontosan beazonosítani őket. A Business Insider egyik kutatása kimutatta, hogy a válaszadók csupán 36%-a volt képes erre, ami azért baj, mert a címkézetlen érzelmek gyakran félreérthetőek, ezért irracionális döntésekhez és kontraproduktív cselekedetekhez vezethetnek. Coachként több eszközünk is van arra, hogy stimuláljuk az ’alvó’ szókincset, vagy épp új szókincset alakítsunk ki. Egy érdekes adat ehhez: egy átlagember aktív szókincse 3-5 ezer szó, ezeket használja napi szinten, míg a passzív szókincse elérheti a további 5-10 ezret is! A magyar nyelvben egyébként kb. 60-100 ezer mai magyar szót tartanak számon. Szóval coachként az egyik ilyen lehetőség az érzéskártya, ahol egy-egy kártyára egy-egy érzelem neve van felírva. Ezekkel dolgozunk az ülés során. A tapasztalat azt mutatja, hogy a segítségükkel kinyílik a szókincs, könnyebben megtaláljuk a bennünk lakó érzésre a legmegfelelőbb szót.  Te magad is tudod azonban fejleszteni a szókincsedet:

  • sok olvasással (és itt a klasszikus értelemben vett olvasásra gondolok, amikor egy-egy regényt, verset vagy más irodalmi művet olvasol);
  • aktív figyelemmel (űzhetsz abból hobbit, hogy figyeled ki hogyan beszél, hogy elcsípd azokat a szavakat, amit te esetleg nem használsz, de éppenséggel használhatnál is);
  • bátorsággal: ne félj utánajárni olyan szónak, amit nem ismersz
  • játszani: az Activity vagy a Scrabble (Szókirakó) társasjátékok is nagyon jól átmozgatják az agy kommunikációt kezelő részét
  • üsd fel a szinonima szótárakat, kapd le a polcról az otthoni lexikonokat és nagy szemekkel csodálkozz rá, hogy a ’jó’ szónak ennyi megfelelője is lehet: megfelelő, használható, helyes, korrekt, kiváló, remek, nagyszerű, ideális, kedvező, optimális, szuper, kitűnő, kifogástalan, pompás, zsír, fejedelmi, elsőrendű, remek, príma, isteni, mennyei ….. és még 40 további szó!

No, kedvet kaptál egy kis szótanuláshoz? Látogass el a szinonimaszotar.hu-ra és vigyél magaddal tovább 5 olyan szót, ami megtetszik és nem szoktad használni😊 Ha van kedved oszd meg, melyik 5 szót választottad 😊

Blog

Egy Alelnök 9 Karrier Tippje

Izgalmas volt első kézből meghallgatni egy jelenleg is aktív Vice President tapasztalatait arról (IT multinacionális vállalatnál), hogy mit is gondol ő fontosnak és mi segítette őt, hogy ’röpke’ 15 év alatt alelnökké válhasson. Ami külön jó, hogy egyetértett abban, hogy ez mások számára is hasznos lehet (bár talán nem ultra-meglepő, ha szabad így fogalmaznom 😊)

Ezeket emelte ki:

  1. Fókuszáljunk a vevőinkre (nem csak a klasszikus értelemben értett vevőinkre, hanem ‘belső’ vevőinkre -kollégák, akikkel együtt dolgozunk-. Győződjünk meg arról, hogy meghalljuk, megértjük igényeiket és ennek megfelelően rugalmas, interaktív kapcsolatot alakítunk ki)
  2. Legyünk kiválóak a szakmánkban, a területen, ahol dolgozunk (nem elég a csak ’jó’, emelkedjünk ki az átlagból)
  3. Képezzük magunkat folyamatosan (sosem vagyunk készen, mindig van hova továbblépni, van mit tanulni)
  4. Építsük ki a kapcsolatrendszerünket (ez volt az egyik, amire a legnagyobb hangsúlyt fektette. Az ő történetében ez volt az egyik faktor, ami a saját sikeréhez vezette.)
  5. Remek kommunikációs készség
  6. Álljunk készen megoldani minden problémát
  7. Vállaljunk kockázatot (ez volt a másik, amit kiemelt, ami neki kellett ahhoz, hogy most ott legyen, ahol)
  8. Legyünk saját magunk szószólói (önmarketing) (ez pedig a 3. elem volt, amit hangsúlyozott)
  9. Állítsunk célokat, de maradjunk rugalmasak (jó az, hogy van célunk, de hagyjunk teret az élet ’ad-hoc’ történéseinek is)

Neked hogy tetszik ez a lista? Mit adnál még hozzá?

 

Blog, Mindent a coachingról

10 dolog, amiért Téged választanak az állásinterjún!

Olvastam a Forbes.com-on egy cikket, ahol azt fejtegetik, hogy milyen jelölteket is keresnek a cégek, a munkaadók? Ki is képes arra, hogy nagy bizonysággal elnyerjen egy állást? Összességében nekem tetszenek az összegyűjtött pontok, valószínűleg azért, mert magam is hasonló szempontok alapján választok a vezetői munkakörömben embereket- és eddig ez igazán jól bejött.

De! Most épp az is elgondolkodtatott, hogy igen, itt van egy tutinak mondható 10 állítás, de hogy milyen emberi kvalitás, érték, belső tulajdonság az egy emberben, ami mindezt lehetővé teszi? Mi kell vajon ahhoz, hogy valaki ezeket a pontokat teljesíteni tudja? Mitől válik ez a mágikus 10 pont elérhetővé számunkra? Hiszen, ha ezekre a kérdésekre tudunk választ adni, akkor sokkal könnyebb az adott tulajdonságot, vagy épp tulajdonságokat jól ‘kigyúrni”, fejleszteni, hogy aztán a segítségével méltóképpen domboríthassunk egy állásinterjún.

Szóval ilyen szemüveggel kezdtem nézegetni, olvasgatni az alábbi pontokat, melyeket most Te is olvashatsz, hogy vajon mit is keres egy munkaadó egy jelöltben?

Olyasvalakit, aki

  1. Azonnal és világosan mutat be egy helyzetet, logikusan érvel és gyorsan hoz döntést váratlan helyzetekben is.
  2. Előre meglátja azokat a helyzeteket, melyek kockázatot jelentenek a folyamatra/a cégnek/ és ezt időben jelzi az illetékeseknek, adott esetben akár megoldást is javasol rá.
  3. Boldogan ajánlja fel a segítségét másoknak, amikor épp szükség van rá
  4. Mindent megtesz azért, hogy a feladatokat a lehető legjobb módon végezze el, hogy a dolgok végére járjon minél előbb és minél jobban.
  5. Hajlandó újat is tanulni és a tudását megosztani másokkal.
  6. Rengeteg kiváló ötlete van.
  7. Jó humorérzékkel rendelkezik.
  8. Önálló és felelősségteljes, amit ígér és vállal, azt betartja és elvégzi.
  9. Kiválóan együttműködik többféle típusú emberrel is.
  10. Szenvedélyes és a munkát nem csak a fizetésért végzi el. Jól.

Most itt nyugodtan vegyél egy nagy levegőt, engedd meg magadnak, hogy az olvasottak után kialakuljanak gondolatok a fejedben – ha már itt tartasz az olvasásban, szinte egészen biztos vagyok, hogy bukkantak is fel gondolatok😊 Hát nekem is😊 A 10 pontot összerakni az ideális pályázóról a munka kisebbik része. Szerintem. Felismerni, megtalálni, aktiválni és hosszú távon megtartani ezt az embert már egész komoly kihívást jelenthet.

De mit is keresünk akkor pontosan egy jelöltben? Mitől lesz egy jelölt pont ilyen (vagy nagyon hasonló) mint a fenti felsorolásban? Mi szükséges ahhoz, hogy egy hús-vér ember a fenti pontokat teljesíteni tudja? – Nem ígérhetem neked a Szent Grált erre a kérdésre, de szívesen megosztom, hogy én mire jutottam ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában.

Nos itt van: érzelmi intelligencia – Most talán kicsit meglepődtél? Te másra jutottál? Könnyen lehet és örülnék is, ha ezt akár komment formájában megosztanád majd velem. Addig is elmondom, hogy hogyan jutottam erre.

Sok fogalom van az érzelmi intelligenciára (EQ – Emotional Intelligence/Quotient), de nagyon röviden megfogalmazhatjuk úgy is, hogy az érzelmi intelligencia segíti elő a szoros emberi kapcsolatok kialakítását, ahogy saját magunk menedzselési képességét is pozitívan segíti. Nekem ez már önmagában elég válasz lehet, de ha még azt is tudjuk az érzelmi intelligenciáról, hogy annak jelenléte a munkahelyen lehetővé teszi, hogy jobban tudjunk kommunikálni munkatársainkkal, főnökeinkkel, beosztottjainkkal, az ügyfelekkel  – lényegében bárkivel, illetve, hogy minderre akkor is képesek vagyunk, amikor komoly stressz, vagy nyomás van rajtunk és csak úgy zúdul ránk a sok információ- akkor azt gondolom, hogy már Te is érdeklődést mutatsz, hogy mi minden másra is jó még egy erős érzelmi intelligencia hányados? És hogy hogyan segít az emberi kapcsolatok kialakításában és a kommunikációban? Úgy, hogy az érzelmi intelligencia az, ami lehetővé teszik, hogy érzékeljük magunk és mások érzelmeit és az adott helyzetben a legmegfelelőbb módon reagáljunk rá (asszertív kommunikáció). A Wikipédia is egy jó, összeszedett definíciót hoz, olvasd csak el.

Kíváncsi vagyok, hogy mennyire tudtalak lázba hozni ezzel mostanra, mindenesetre meghívlak most arra, hogy a fenti 10 pontot olvasd át most még egyszer, de immáron úgy, hogy az érzelmi intelligenciáról olvasottakat is beépíted. Nézzünk szúrópróba szerűen egy pár pontot a fentiekből, hogy hogy segít az érzelmi intelligencia?

Azonnal és világosan mutat be egy helyzetet, logikusan érvel és gyorsan hoz döntést váratlan helyzetekben is. – A fejlett EQ-val rendelkező azért tudja ezt, mert fel tudja mérni, hogy éppen ki a hallgatósága és annak a hallgatóságnak a ’szintjét’ képes a kommunikációjával megcélozni, úgy elmondani a mondanivalóját, hogy azt a közönsége megértse, de mindeközben észleli, ha ez nem valósul meg, vagy csak részben és ezt azonnal korrigálni képes. Így elnyeri a megértést, ezzel a támogatási esélyei hatványozottan nőnek, így a javaslatait, döntéseit is szívesen fogadják és nagy hajlandósággal értenek majd vele egyet.

Rengeteg kiváló ötlete van. Az EQ egy olyan képesség is, mely lehetővé teszi, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. Az érzelmek hasznosításával az EQ-val jellemezhető személy kreatívabban gondolkodik.  Ez az önmotiválás képessége is egyben.

Boldogan ajánlja fel a segítségét másoknak, amikor épp szükség van rá. Az EQ képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra, illetve befolyásolni őket.

Kiválóan együttműködik többféle típusú emberrel is. Az EQ teszi lehetővé a kielégítő kapcsolatok létrehozását és fenntartását, hiszen a személy képes a figyelmét rugalmasan ráirányítani vagy elirányítani bizonyos dolgokról, megérezni, megérteni a saját maga és mások érzéseit, a megfelelő módon használni, illetve szabályozni azokat.

És innentől rád hagyom, hogy a többi pontot is végig gondold, de hagytam a végére egy igazán remek hírt: az érzelmi intelligencia fejleszthető! Akár felnőttkorban is😊

Hogyan? Erről a következő bejegyzésemben fogok írni. Addig is ajánlom figyelmedbe az alábbi linkeket az érzelmi intelligenciáról (melyek egyben az általam felhasznált irodalmak is voltak):

A blogbejegyzést a Forbes.com Ten Things Every Hiring Manager Is Looking For cikke ihlette.

Blog, Mindent a coachingról

Ünnepeljünk!

– Meghívlak! – szólított meg őszinte mosollyal az arcán az ismeretlen.
– Engem? Mire? – néztem az ismeretlenre a szemem sarkából sandán, kissé talán gyanakvóan is. Hisz’ nem is tudom, hogy ki ez!
– Ünnepelni! – válaszolta mosolyogva, mit sem törődve az én viszolygó pillantásommal.
– Ünnepelni?? És mégis mit? – kérdeztem pökhendien, egy félfintorral az arcomon.  A karácsony még odébb van – fújtattam egyet lerázóan.
– Nem mit, hanem kit: téged! – felelte arcátlanul magabiztos örömmel az idegen.
– Hát ez egyre furább – szakadt ki belőlem az értetlenség. – Mit kell rajtam ünnepelni?
– A sikereidet, amit ma coachként elértél – felelte nyugodtan.
– Te azt meg honnan tudhatnád? Egyáltalán, honnan tudod, hogy coach vagyok és épp mit csinálok? – kérdeztem összezavarodva, de most már kíváncsian meredve az ismeretlenre. Kicsit tán mégis ismerősnek tűnt, most hogy így jobban megnéztem.
– Ott voltam. Láttalak dolgozni. – árulta el sejtelmesen.

Ezzel már végképp nem tudtam mit kezdeni, hát hagytam, hogy folytassa:
– Láttam, hogy maximális figyelemmel, tiszta szemekkel, nyitottan fogtál hozzá a záró háromszög beszélgetéshez. Benned volt a vágy, hogy még ez az utolsó utáni alkalom is legyen jó, hadd mutassa meg itt is a coaching, hogy mire is képes- hadd ragyogjon ma is a coachee és kapjon szárnyakat, ahogy tette eddig is a coaching ülések során. És így is lett: amint megnyílt a tér, amint a coachee megérezte a biztos, értő jelenlétedet, az őszinte kíváncsiságodat, kirobbanó irammal kezdte sorolni, hogy mi minden változott, mi mindent ért el a coaching folyamatban, hogyan segítette ez őt a munkahelyén, de mint magánembert is, mennyire hálás azért, mert új perspektívát lát és új nézőpontra képes most már saját maga is, hogy milyen fantasztikus kincs van a kezében, ami a változás képessége, és az érzés, hogy ő bizony erre képes! Hogy mennyire örül annak, hogy ennek kézzelfogható jelei vannak a környezetében, a közvetlen csapata most először végzett a feladattal határidőre és jól! A főnöke is pozitívan reagált vissza és jelezte neki, hogy maradjon ezen az úton, mert kiváló menedzserjelöltté válhat, hisz nagyon tehetséges. Ahogy mondta mindezt, a coachee ragyogott, belülről ragyogott és csak úgy duzzadt az energiától és a stabil, magát tisztelő önbizalomtól. A főnöke, aki végig ott ült, mosolygott és rendre visszaigazolta a változásokat és nyugtázta, hogy a kitűzött célok bizony 100%-ban teljesültek!

Itt elhallgatott az ismeretlen ismerős, arca kipirult, gyorsabban vette a levegőt és csak nézett rám hosszan. Sütött a pillantása, de álltam. Farkasszemet néztünk egy pár másodpercig mire folytatta halkan, de tisztán érthetően:
– És láttalak. Láttalak téged, ahogy ott ülsz, arcodon szelíd félmosoly, de belül buja, hangos öröm, hogy atyavilág! Hát ez milyen jól sikerült! Büszkén és szeretettel néztél a coachee-ra, volt abban a nézésben valami anyai, mint amikor a szülő látja a gyermeke első lépéseit megtenni. Még ott van mellette, de már elengedte a kezét, mert hisz benne, hogy egyedül is képes járni. Útra kelt. Van ereje, hogy elérje a célját. És hite is. Hogy képes rá. És Te, Coach, Te is hozzájárultál ehhez! Kellett a Te tudásod, hited, tapasztalatod, figyelmed és személyed, hogy ezt láthasd, amit ma láttál! Ez igen! Szép munka volt, gratulálok! – mondta bele egyenesen az arcomba.

Fel sem tűnt, hogy nem is veszek levegőt egy ideje. Hogy visszatartott lélegzettel nézek rá és fel sem tűnt, hogy ahogy hallgatom, boldog, büszke mosoly költözött az arcomra.
– Köszönöm – leheltem halkan – Ez nagyon jól esett! Ezzel sarkon fordultam és a boldog mosollyal az arcomon kacsázva, sasszézva szeltem át a szobát. A fülemben dobogott a vér, a szívem gyorsabban és hangosan vert, arcom kipirult.
– Megcsináltam! – nézett a távolodó sziluettemre az ismeretlen elérzékenyülve.- Most örül! Örül magának! Ünnepeljünk! – vigyorodott el és elhalványodott.

Én meg mit sem sejtve, boldogan trillázva néztem hátra – de már nem volt ott senki. A szoba hátuljában lévő tükörből csak én néztem vissza magamra. Boldogan. Rózsaszínben tündökölve, fanfárok és tűzijáték kíséretében.

Ünnepeltem magam.

Blog, Mindent a coachingról

Mi van akkor, ha szembejön a dilemma?

Joggal kérdezhetsz vissza, hogy hát mi lenne? Mindig jöhet szembe egy dilemma. Ez egyszerű kérdés: válaszolni kell rá és meg kell oldani.

Nos igen: sokunkban ez a természetes igény, ami azonnal felmerül, ha dilemmával találkozunk. Sokunkban meg nem, ez is oké. Én az a típus vagyok, aki meg akarja oldani a dilemmát és nem által farkasszemet nézni vele, hogy aztán egyszer és mindenkorra véget vessen neki.

– És mi ezzel a baj? – kérdezi azonnal a Belső Dilemma Menedzserem tudálékos hangon.
– Az, hogy ez a természetes, magamból kitörő, megoldást kereső késztetés nem differenciál. Nem tesz különbséget, hogy ez az most az én dilemmám, vagy más dilemmája – felelem én meggyőződéssel a belső hangomnak.
– Aha… és ezzel mi a baj? – folytatja kissé feszélyezettebben a dilemma-központomat jól képviselő Belső Dilemma Menedzserem.
– Hogy ez coachként nem támogat sem engem, de a (látszat ellenére) a coachee-t sem. Az, hogy ha egy coaching helyzetben meghallom a szót, hogy dilemma, bennem pedig azonnal az kezd el kattogni, hogy meg kell oldjam ezt a dilemmát … pedig ez az Ő dilemmája…. akkor ez nem segít…. Ezzel én úgy fogom az Ő dilemmáját, mint a kutya a szomszéd kutya csontját. Erőből akarom magamnál tartani. Én akarom megoldani. De ez a dilemma az övé! És a dilemma-ráharapásnak van egy súlyos mellékhatása is: közben megszűnök a coachee-ra magára, vagyis az emberre figyelni, mert a dilemmát nézem, arra fókuszálok.
– Izé… ezt most miért mondod el pont nekem? – kérdezi tágra nyílt szemekkel, értetlenkedve a Belső Dilemma Menedzserem. Azt mondod, hogy te miattam nem vagy jó coach? – kérdezi elbizonytalanodva és dilemmára készen.
– Nem megyek bele ilyen provokációkba – mosolygok rá huncutul.
Nem hagyom, hogy Te, Dilemma, vezérelj mindig mindent. Fontos tudnod, hogy tudok nélküled is élni. Kérlek békélj meg ezzel – mondom, és szelíden nyújtom felé a jobb kezemet.

Látom rajta, hogy hezitál.
– Mi lesz akkor így az állásommal? – kérdezi dilemmázva miközben ő is kezet nyújt.
– Nem tudom – mosolygok megkönyebbülve és ezúttal dilemma-mentesen.

Vad Ágnes, Business és Life Coach, Okleveles Emberi Potenciál Maximalizáló Coach
Blog, Mindent a coachingról

Milyen egy coaching folyamat velem?

  • Pontosan átbeszéljük, hogy mi igen, vagy épp mi nem tartozik a coachingba.
  • A folyamat során a mindfulness, a tudatos életmód kialakítását támogató technikával dolgozom, mely bizonyítottan stresszoldó hatású és amiket Te is elsajátíthatsz a folyamat során.
  • Rálátást és megértést kapsz önmagadról, mélyül az önismereted.
  • Tudatosságra törekszünk: megtanulod hogy hogyan lehetsz tudatosabb akár a kommunikációdban, a munkádban vagy akár az élet más területein is.
  • Egyenrangú, partneri együttműködést alakítunk ki egymással, amelyben a szerepeink szerint vállaljuk a saját felelősségünket.
  • Garantálom a tisztességes, becsületes, őszinte magatartást és nyelvezetet a munkánk során is – ahogy magánemberként is teszem ezt.
  • Meghallgatlak és megértelek. Nem ítélkezem, mert képes vagyok saját érzelmeimet, meggyőződéseimet megfelelően kezelni.
  • Kizárólagos figyelemmel kísérlek a találkozónk során és kérdéseimmel felismeréseket ébresztek benned.
  • Támogatlak saját gondolataiddal, segítem az önmagadra vonatkozó felismeréseidet, de ha kell, kihívásokat támasztok és megünneplem a sikereidet.
  • Bátorításommal aktivizállak és mozgásba lendítelek. Segítséget nyújtok neked a célok kitűzésében, új utak nyitásában és az ezekre vonatkozó reális cselekvési tervek összeállításában.

Díjmentes 0. találkozó: 60 perc együtt: csak Te meg én – na és a coaching 😊 Megismerheted, hogy milyen is az a coaching és engem is megtapasztalhatsz életnagyságban 😊 Itt foglalhatod le az időpontodat.


ICF tagként a professzionálisan képzett coachok nemzetközi közösségéhez tartozom.


Human Potential Certification - VadAgnes.Coach

Okleveles Emberi Potenciál Maximalizáló Coachként szakszerűen hozom ki belőled a legjobbat.


További információk rólam:


Fontos információ: Törvényesen ma Magyarországon csak orvos diagnosztizálhat és gyógyíthat. Az általam nyújtott szolgáltatás mns. egyéb oktatásnak (Teáor: 855901) minősül. Az előzőek következtében nem végzek pszichoterápiát, ill. tevékenységem nem helyettesíti az orvosi kezeléseket. 

Coachként abban segítek, hogy felismerd, tudatosítsd és megszabadulj azoktól a gátaktól, melyek akadályoznak a fejlődésben, továbblépésben. Egészségügyi, üzleti vagy egyéb döntések meghozatala előtt konzultálj szakértővel; a coaching során elhangzott információk felhasználása kizárólag a Te felelősségedre és kockázatodra történik. A coach semmilyen felelősséggel nem tartozik, hogy Te hogyan alkalmazod (és alkalmazod-e) a kapott gyakorlatokat, információt.