Vedd könnyedén! Dobta oda nekem igazán könnyedén egy egykori kollégám. Nem kell mindent olyan komolyan venni, tanuld meg lazán kezelni a dolgokat – folytatta, én pedig még mélyebbre süllyedtem saját magamban.
Bénának éreztem magam, mert én ezt nem tudtam megcsinálni, ráadásul ezt még világosan az arcomba is tolták. Attól esett igazán rosszul, mert legbelül tudtam, hogy igaza van. Én tényleg komolyan szoktam venni a dolgokat, meg az egész életet: kigondolom, megtervezem a dolgaimat és aztán odateszem magam. De miért baj ez?
A változás akkor kezdődött bennem, amikor nem a fenti kérdésre próbáltam válaszolni, hanem feltettem egy másik kérdést:
Mi változna, ha tudnám az életemet lazábban venni? Ha tudnék az életre játékossággal, lazán is tekinteni és nem csak kizárólag komolysággal?
Arra jutottam, hogy aki játékossággal, lazasággal IS tud tekinteni magára és az életre, akkor több lehetősége nyílik az öröm és a saját kreativitásának a megélésére.
Történik ez azért, mert ha valamire játékosan nézünk, mondhatni játéknak veszünk, akkor abba sokkal jobban belefér az, hogy valami nem sikerül. Vagy nem úgy sikerül, ahogy én azt gondoltam, ahogy én azt elterveztem.
- Jobban belefér a kudarc. IS.
- Jobban belefér az öröm, hiszen játszani jó, az ember felszabadul és a játék öröme az, ami tovább viszi a folytatáshoz.
- Jobban belefér az izgalom is és a naivitás is, hiszen egy játékban sem tudom, hogy mit hoz a következő lépés, izgalommal tölt el és el tudom hinni magamról, hogy nyerhetek is.
- Jobban el tudok mozdulni a határaimtól, a fenntartásaimtól, a félelmeimtől. Amit szoktuk racionalitásnak is hívni. Ám az agy egyben egy korlát. IS.
- Jobban tudok rugalmasan igazodni az új, ismeretlen avagy éppen nem várt helyzethez. Nem sokkol agyon az, hogy valami nem olyan, amilyennek azt én elgndoltam.
Szóval most ott tartok, hogy az élet egy játék. IS.
És persze ettől még komoly munka is. Amivel (amúgy szintén) nincsen baj.
Az én ’játékossági potenciálom’ javuló tendenciát mutat, legutóbb 84 volt egy 100-as skálán. Az előtt meg 76. Mert van egy teszt, ami ezt is tudja mérni 22 másik potenciál terület mellett.
Szóval változtam, mert változtatok.
És hogy mire jó is ez nekem, miért éri meg ezen dolgoznom?
Sokkal többször élem meg azt, hogy felszabadultabb tudok lenni. Mert persze, az élet tényleg nem mindig könnyű és rózsaszín. Vannak helyzetek, ami nehéz. Nekem is nehéz. Én is aggódom, idegeskedem, rágódok, érzem magam siralmasan, fáradtnak, levertnek.
Lazábbnak lenni nem azt jelenti, hogy onnantól kezdve már soha többé nem fogsz rossz érzetekkel, nehézségekkel, problémákkal találkozni.
Dehogynem fogsz.
Ám ahogy hozzáállsz, az lesz sokkal másabb. Más lesz attól, hogy jobban irányítani tudod a figyelmedet, hogy mikor mire is figyelsz és hogy meddig is teszed ezt. Más leszel abban is, hogy megengedsz magadnak mindenféle érzeteket. Hiszen van olyan, hogy valami baromira fáj, hogy valami szívfacsaróan szomorú és akár kilátástalannak is hat.
Nehéz helyzetek nehéz érzetekkel jönnek, ez egy normális folyamat és egy normális reakció a részedről. Ám amint jobban ráérzel arra, hogy az érzéseidet Te magad gyártod, akkor jobban ráérzel arra pontra is, amikor már dönthetsz arról, hogy akarod-e még fenntartani magadban azt a hangulatot, érzést, vagy megnézed, milyen más lehetőséged van még?
Kicsit olyan ez, mint amikor vesztésre állsz a ’Gazdálkodj Okosan’ társasjátékban, a többiek már rég megvették a házat, kezdik berendezni, Te meg még róvod a köröket és folyton olyan mezőkre lépsz, amik a pénzedet viszik. Csalódott vagy, hogy neked nem sikerül és kicsit irigykedsz azokra, akiknek meg igen. Ám minden egyes alkalommal, amikor a ’szerencsekártya’ mezőre lépsz, megdobban a szíved és feltör benned a vágy, hogy ’Csak húzzak valami jó kártyát’. Minden egyes alkalommal lehetőség bukkan fel, hogy ’Igen, most végre történhet velem is valami jó’. Aztán, amikor végül mégsem jó kártyát húzol, akkor persze csalódott vagy, hogy ’a fene egye meg, most sem sikerült, micsoda peches alak vagyok, bezzeg Kati egy mázlista!’.
Ám láss csodát, legközelebb, amikor újra a Szerencsekártya mezőre érsz, a remény újra felizzik benned, hogy „Na majd most! Majd most igenis jó kártyát húzok és én nyerem meg a szobabútort!”. Teszed ezt annak ellenére, hogy korábban akár már többször is ’pofára estél’, többször is azt érezted, hogy ’Áh! Ez már veszett fejsze nyele, Kati fog nyerni’. Ám mégis képes voltál újra meg újra felizzítani magadban azt, hogy
„Lehet máshogy! Lehet olyan nekem is, hogy jó kártyát húzok, hogy végre megszerzem azt, amit akarok”.
Tehát igenis megvan benned az erő, a lehetőség, hogy egy nehéz, néha reménytelen helyzetben is érez pozitív érzetet magadban! Képes vagy megrázni magad és azt mondani, hogy ’Nem, nem adom fel! Most dobok egy hatost, hogy újból húzhassak egy szerencsekártyát!” És bizony mész előre, végig csinálod.
Hogy nyersz-e a végén? Van, hogy igen és van, hogy nem. Van úgy, hogy igen, az erőfeszítésed meghozzák az eredményt és igenis lenyomod Katit és az utolsó körben megnyered a szobabútort és ezzel hamarabb rendezed be a házadat. Óriási örömöt, elégtételt érzel, hogy ’Lám, ezt is megcsináltam, pedig milyen sz@rul kezdtem’.
És van, hogy nem, nem jön össze, Kati bizony megnyeri a játékot. Csalódott vagy, mert a legtöbben szeretünk nyerni. Ám azt érzed, hogy ’Hát jó, ez most így sikerült, de legalább igazán megpróbáltam nyerni. Kár, hogy nem tudtam nyerni, na de majd legközelebb! Hiszen fogunk még játszani máskor is!’ Milyen könnyű volt ezt elképzelni, igaz?
És mindez ugyanarra mutat. Arra, hogy
Velünk születetten belénk van kódolva az a játékosság, hogy képesek vagyunk nagy küzdések közepette is tovább menni, megpróbálni a hitet, a reményünket feléleszteni, a lehetőségét megadni magunknak, hogy ’én is húzhatok jó szerencsekártyát’.
Azonban a felnőtt kor, a későbbi kudarcok valahogy elfeledtetik velünk, hogy ilyenek IS tudunk lenni. Hogy tulajdonképpen tudunk mihez kezdeni azzal, ha valami nem sikerül, képesek vagyunk továbblépni, képesek vagyunk elfogadni azt, hogy ’Igen, van az úgy, hogy néha nem jön össze. Van az úgy, hogy a dolgok nem állnak jól és én ettől nem érzem jól magam’.
Ám ne feledd: Te vagy az is, aki anno, gyerekként arra döntött, hogy ’Nem baj, nem adom fel! Húzok egy új lapot és nézzük mi lesz’. Te voltál az is, akinek időnként mégis sikerült legyőznie Katit – hát éleszd fel a magadban lévő játékosságot!
Akarj az lenni, aki egyébként is vagy: hogy használod a benne élő képességedet történjen bármi is.
Szóval, Te mikor akarsz változtatni? Mikor kezded aktivizálni a benned lévő potenciált?
Bármelyik nap jó nap lehet elkezdeni változtatni, ám ha úgy döntesz, hogy ezt még ebben az évben teszed, akkor 2019. december 31-ig 10%-os extra kedvezménnyel is tudlak a változtatásra serkenteni 😊.
Külön jó hír lehet az, hogy van számodra 60 percem, amikor megismerheted bővebben is, hogy miről is szól a teszt és a coaching.
Foglald le most a helyedet, legyen ez az első lépés a változásodban. Húzz most egy ’jó szerencsekártyát’!
Kép: A cikkel nem volt célom népszerűsíteni a játékot, ám dönthetsz úgy, hogy felidézed az emlékeidet és veszel egyet 🙂 A borítóképet itt találtam.
