Te milyen szülőnek gondolod magadat? És vajon milyen is vagy valójában?
Tegnap a Restart konferencián voltam, ahol L. Stipkovits Erika is előadott a szülők típusairól. Mert hogy ebben is típusokba vagyunk sorolhatók 🙂
Bevallom, volt egy pár alkalom, amikor nagyokat nyeltem a felismerés hatására. Úgyhogy gondoltam, elhozom ide is Nektek is, mert ha tudunk dolgokról, akkor tehetünk értük, vagy ellenük – mikor mire van éppen szükségünk. Ha meg nem tudunk róluk, akkor aztán az esély is elvész a változtatáshoz.
Szóval szemeket nagyra nyitni, íme a típusok:
BOROSTYÁN SZÜLŐ
Készséges, segítőkész védelmezi, óvja, félti gyermekét. Megnehezíti autonóm törekvéseit, nem mer elég önállóságot adni gyermekének. Ezzel csökkenti gyermeke önállóságát és a felelősség alóli felmentés által, felelősségérzetét is. A gyermek küzdőképessége, problémamegoldó képessége nem tud kifejlődni.
Nem örül, ha gyermeke felnő és le akar válni mert akkor szembe kell néznie saját magányosságával, személyes problémáival. Felnőtt gyermekére is rátelepszik mintegy fontosságát bizonyítva. Nem érzi fontosnak magát és ezt a gyermekéről való folyamatos gondoskodással akarja kivívni. Felnőtt gyermekét is túlfélti irányítja, retteg gyermeke elvesztésétől. Nincs határ kettőjük életében.
Mit tegyünk? / ha észleljük magunkon a jegyeket/
- Tekintsünk magunkra önálló értékes emberként
- Szervezzünk magunknak gyermek nélküli programokat
- Tekintsünk gyermekünkre önálló független személyként
- Bízzunk a gyermekben a képességeiben
SZÜLŐSÍTŐ SZÜLŐ
Az ilyen szülő tudattalanul felcseréli a szerepeket és elvárja, hogy gyermeke mintegy az ő szülőjeként viselkedjen. Gyermekére annak életkorát, erejét képességeit meghaladó feladatokat ró. Párkapcsolati problémák esetén gyermekét társpótlékként használja, esetleg döntőbíró vagy szövetséges szerepébe kényszeríti. Nem adja meg a gyermeknek a szükséges biztonságot, kiszámíthatóságot. Tudattalanul ellopja gyermekkorát, koravénné teszi őt, mivel saját problémáival felnőtti felelősséggel terhei meg.
A szülősítés nem csupán apa-anya probléma az egész család hibás működését jelzi. A minták szerint azok a szülők szülősítenek, azok várják el a gondoskodást akikre gyermekként is ezt a terhet rótták.
Mi jellemzi a gyermeket szülősítő szülője mellett ?
Számtalan negatív következménnyel kell szembenézniük. A gyerek túlterhelődik, mert a szeretett személy szükségleteit tartja szem előtt, az ő igényeit szolgálja. Azt tapasztalja egész életében, hogy csak akkor szeretik, ha másokat támogat, miközben önmagáért nehezen tesz. Nincs tapasztalata arról , hogy önmagáért is szerethető. Mivel a faladatok meghaladják a képességeit, sokszor él át kudarcot, érez bűntudatot. Önmagát hibáztatja, ami csökkenti önbizalmát, örök bizonytalanná teszi őt.
IDOMÁR SZÜLŐ
Az idomár szülő jót akar gyermeknek, ám nem képes arra, hogy a gyerek valós igényeihez alkalmazkodva adjon feladatokat, jelöljön ki célokat és nyújtson elismerést. Az idomár szülő bezsebeli az elismerést gyermeke teljesítményéért . Életéből hiányzik a spontaneitás és nem igazán kreatív. Másokkal szemben maximalista, önmagát is nehezen fogadja el. Versenypályává alakítja saját és gyermeke életét, de a sikereknek sem tud örülni, mert fél attól, hogy ha legközelebb kudarcot vall, akkor elveszítheti számára a legfontosabbat: a szeretetet és az elfogadást. Meggyőződése, hogy mindent kézben kell tartania. Számára a legjobb nem jó, csak a tökéletes a cél elérése érdekében gyakran él érzelmi zsarolással. Üzenete: mindig a kötelesség az első és csak ezért jár elfogadás és szeretet.
Mit tegyünk ?
- Vizsgáljuk meg a gyermek irányába tett elvárásokat.
- Próbáljuk gyermekünk hibáit, kudarcait bátorítással fogadni.
- Vegyünk részt gyermekünk életében, biztassuk, ismerjük el erőfeszítéseit.
- Érzelmeinket természetességgel mutassuk meg , biztassuk őt is erre, viselkedjünk spontán módon, rugalmasan, fejlesszük gyermekünk kreativitását.
JÓ FEJ SZÜLŐ
A jó fej anya, apa nem vállalja fel a szülői szerepet, azzal akar imponálni gyermekének, hogy nem veszi fel a szabályalkotó, korlátozó, határozott irányt mutató szülői funkciót , nem vállal felelősséget , hanem barátként viselkedik vele. A jó fej szülő vagy hasonló szülője mintáját követi, vagy ellenkező neveltetést kapott és szülőként nem akarja ismételni a szigorú nevelési módszerek miatt elszenvedett sérüléseket.
Bárki hordozhatja magán a jó fej szülő jegyeit, aki túl engedékeny és felelősségvállalás terén egyenlőnek tekinti magát gyermekével.
Hagyja elmosódni a határokat maga és a gyermekei közt, ennek eredménye egyfajta egészségtelen összegabalyodás. Előfordul , hogy együtt bulizik, pasizik , vagy csajozik gyermekével , vagy bevonja őt párkapcsolati problémáiba.
Mi jellemzi a jó fej szülő gyermekét ?
Figyelemzavar, magatartászavar, önbizalomhiány, kortárskapcsolatok deficitje.
SZUPERSZÜLŐ
Saját tehetségét, fontosságát eltúlozza, gyakran saját magát tartja a létező legjobb szülőnek. Gyermekét illetően is túlzó csodálatot vár el másoktól. Gyermekét gyakran saját, be nem teljesített vágyainak megvalósítására ösztönzi. Mindent jobban tud gyermekénél és a pedagógusoknál is.
Hiányos az empátiája, szeretetét csak akkor mutatja ki , ha gyermeke az elvárásainak megfelelően teljesít. Nem érzékeli, amikor mások előtt gyermekével gonoszul bánik. Azt hiszi magáról, hogy kiváltságos teremtmény és kapcsolataiban is gyakorta önző.
Érezhet átható irigységet, rivalizál gyermekével még annak felnőttkorában is. Sokszor a pénzt hajtja, verseng, gőgős és fennhéjázó is lehet.
MÁRTÍR SZÜLŐ
A mártír szülő szlogenje lehetne: Hát ezt érdemlem én? Pedig mindent megtettem érted ! De ne is törődj velem!
A szülői léthez hozzátartozik, hogy sok mindenről le kell mondanunk. Azonban nem könnyű eltalálni, hogy mit adjunk fel életünkből gyermekünk boldogulása érdekében és mikortól van szó rosszul értelmezett „önfeláldozásról”. Azonban mindig magunk döntjük el mit vállalunk és mit nem.
A mártír szülő jellemzői
- Lemond igényeiről, vágyairól.
- Minden cselekedete a mások, elsősorban gyermeke szükségleteiről szól.
- Gyermekében és környezetében állandó bűntudatot kelt és felemlegeti az áldozatot.
- Alacsony az önértékelése, a túlsegítés ennek kompenzálása, hogy önmagát fontossá nélkülözhetetlenné tegye.
- Érzelmi zsarolásával, viselkedésével folyamatosan manipulálja gyermekét.
- Saját családjában élő gyermekétől is azt várja el, hogy bármikor álljon rendelkezésére, ha nem így történik, akkor megsértődik .
- Nem igazán képes arra, hogy meghallgassa gyermeke gondjait, inkább panaszládaként használja a körülötte élőket.
Mit tegyünk, ha észleljük a jeleket?
Gondoljuk át , hogy vajon mi az amit gyerekkorunkban nem kaptunk meg ? Vajon nem magamnak adom e a hiányok pótlására ?
- Figyeljünk arra, hogy gyermekünk gyermek maradhasson, támogassuk kezdeményezéseit.
- Tanuljunk meg nemet mondani és keressünk magunknak elfoglaltságot, hobbit.
- Tanuljunk empátiát és gyakoroljuk ezt gyermekünkkel, családtagjainkkal szemben .
ÜVEGHEGY SZÜLŐ
Bizonyára minden szülő érzi néha , hogy jobban tudja szeretni gyermekét, amikor az már elaludt vagy távol van tőle. Ha viszont csak távollétében tudunk szeretettel gondolni gyermekünkre, tekintsünk magunkba: vajon tudunk-e mélyen szeretni ?
Az üveghegy szülő kötelességtudó, teszi a dolgát, de gondoskodásra csak fizikai síkon képes. Elérhetetlen és megközelíthetetlen. Érzelmi értelemben is. Az időt csak a gyermek mellett tölti és nem vele. Képtelen melegséget, szeretetet adni, mivel eredeti családját is hideg távolságtartó kapcsolatok jellemezték, maga sem kapott elfogadó szeretetet. Fél az intimitástól közelségtől.
Elvárja a gyermekétől, hogy egyre önállóbb legyen, mindent oldjon meg valahogy. Emellett gyakran elutasítja a gyermek kezdeményezéseit. Érzékelteti szavakkal is, hogy az érzelmek fölösleges dolgok , szégyellnivalók, a gyengédség pedig gyengeség.
Az üveghegy szülő gyermekének párkapcsolata
A szeretethiány nyomot hagy a gyermeken és felnőttként ezt próbálja pótolni. Az alárendelt helyzetben élők gyakran üveghegy szülő mellett nőttek fel.
Felnőttként a szeretet legapróbb morzsáit is túlzottan viszonozzák, mert vágynak az elfogadásra a figyelemre . Rettegnek az elhagyatástól és ragaszkodnak párjukhoz . A gyengédségre vágyik, de közben képtelen azt fogadni, mert zakatol benne a parancs: Ne gyere hozzám túl közel.
Kerülik a mély érzelmi kötődést a partnerükkel szemben. A személyes kommunikációval is gondjaik vannak. Felnőttként maga sem tud mély szeretetet adni, valódi intimitást megélni, de egy életen át sóvárog érte.
AGRESSZOR SZÜLŐ
Gyermeke /szerinte/ nem megfelelő viselkedésére verbális vagy fizikai agresszióval reagál. Cinikus leértékelő, megalázó megnyilvánulásai vannak.
Ha a gyermeket baj éri a segítés helyett őt hibáztatja. Mások előtt is leszidja, támogatás helyett kioktatja. Agresszív viselkedésének oka a szülői bizonytalansága, feszültségeit a gyereken vezeti le. A bántalmazással gyakran önbizalomhiányát ellensúlyozza, agresszióval akarja kimutatni a fölényét.
Mi jellemzi a gyerekeket ?
A bántalmazásokat elszenvedett gyerekek nehezen látják magukat értékesnek, szerethetőnek. Az őszinte érzelmeket vagy dicséretet hihetetlennek tartják. Csökkent értékűnek érzik magukat és nem hiszik, hogy bárki is szeretni tudná őket. A gyerek lelkében állandó a nyugtalanság, haragot érez mind a bántalmazó, mind az őt megvédeni nem tudó szülő ellen. Bizalmatlanok, állandó szorongással tekintenek a világra, hiszen azokra sem számíthatnak, akiknek szeretniük kellene őket.
BÁTORÍTÓ SZÜLŐ
Az elég jó, bátorító szülő biztonságot nyújt, ugyanakkor teret is ad. Engedi, hogy a gyermek megismerhesse és gyakorolhassa a képességeit és bűntudat nélkül kilépjen a világba .
Úgy válhatunk hatékonyabb szülővé, ha a gyermekünk születésétől fogva törekszünk a legjobban figyelni rá, szinte belehelyezkedni a lelkébe .
A bátorító szülő arra biztatja gyermekét , hogy természetességgel fejezze ki érzelmeit , élje meg a szeretetet, az örömöt, a dühöt, a haragot . A gyermeke így tudja aztán felnőttkorban is megélni az érzelmeit, megteremteni az intimitást, anélkül, hogy attól tartana kiadja magát.
A szülő érzelmi támogatása esetén még a félénkebb gyerekek is képesek bátrabbá válni és hatékonyabban viselkedni, ha ehhez támogatást kapnak, azáltal, hogy a szülők biztatják és dicsérik őt , előre látják hol lesz a gyerek problémája és megpróbálnak ezen segíteni.
A bátorító szülő hiteles is : életével cselekedeteivel példát is mutat a gyermeknek, másokkal is empatikusan bánik.
Kutatások sora igazolja, hogy jobban fejlődnek azok a gyerekek, akik az önállóság mellett érzelmi támogatást, bátorítást kapnak a szüleiktől.
A szülői biztatás, dicséret a gyerek döntéseinek támogatása a problémamegoldó készséget fejleszti, ill. hatással van tanulmányi eredményeire .
Az elég jó szülő megtanítja gyermekének a kudarcok elviselését, mert tudja, hogy az életben sokszor sok minden nem úgy sikerül ahogy elképzeljük. A kudarctűrő képességnek pedig jó hasznát veszik majd a nehézségek esetén.
A kudarc frusztráló, de az a gyerek, aki enélkül nő fel, nem lesz képes arra, hogy kiharcolja magának mindazt, amire az életben szüksége lehet. A frusztráció tehát szükséges rossz , de azzal segíthetünk gyermekünknek, ha hagyjuk , hogy néha csalódjon, mert így fel tudja mérni és elfogadni képessége határait.
Forrás: L. STIPKOVITS ERIKA: SZERETETTEL SEBEZVE című könyve alapján összefoglalta Szentmihályi Judit
