Blog

A vámpírok köztünk élnek…

Vígan érkeztél a munkahelyre. Jól ébredtél, kivételesen sikerült éjfél előtt már elaludni, így nem is volt olyan vészes az a reggel 6 órási ébresztő. Tettre készen nyomtad meg a számítógépen a bekapcsológombot, amikor….

…. amikor megjött a kolléganőd.

Ez önmagában nem egy megrendítő hír, hiszen sok embernek van kolléganője ugyebár – de ő … ő valahogy más. Nem tudod pontosan mi van vele, de egyre többször nagyon igyekszel, hogy még csak rá se kelljen nézned. Beszélni már jó ideje nem beszéltek, ami kissé furcsa, hisz’ melletted ül naphosszat. De nem, mégsem – te már nagyon ügyelsz, hogy a legelfoglaltabbnak tűnj az egész földkerekségen és bámulsz a monitorodra mereven.

Ja, hogy még nem is kapcsoltad be? Nem baj! Ez nem zökkenthet ki a szerepedből. Az elmúlt hetekben megtanultad a leckét: ha ránézel, ha megszólalsz, urambocsá’ érdeklődve hallgatod, amit mond, akkor neked véged van…

Véged van és nemcsak azért, mert kicsit sem érdekel, amit mond, mert:

  • már legalább 5-ször elpanaszolta, hogy a lányát nem vették fel a 10 osztályos gimibe, és te nem akarod meghallgatni hatodjára is. Szegény gyerek, ő már biztos 10x is hallotta…;
  • ha épp nem panaszkodik, akkor meg a még meg nem érkezett kolléganőket olyan hévvel kritizálja, hogy neked a gyomrod is felfordul;
  • persze, ha netán jelzed neki, hogy ez bizony nem szép dolog, akkor még ő van vérig sértődve és azonnal látványos szenvedésbe kezd és könnyes szemmel mered rád és vágja az arcodba, hogy őt már senki sem szereti, hogy őt már senki nem hallgatja meg … (ahh, vajon miért nem?!) – neked meg azonnal bűntudatod támad és feladva korábbi elveidet mégiscsak tovább hallgatod
  • de amikor újra megneszeli a figyelmedet, akkor meg olyan lesz, mintha egyszeriben felhúzták volna és energiától ismét megtelve, hangosan felnevetve a szemedbe mondja, hogy jaj, hát ő ezt nem így gondolta! Nem akarja ő rádtolni magát! Tudja ő jól, hogy te ilyen kis udvarias nyuszilélek vagy, mert már az apáddal sem voltatok jóban, de nem baj, mert így te egy rossz szót, annyit nem mondanál soha senkinek és hogy milyen jó, hogy ti ketten itt vagytok egymásnak! Ő bármikor számíthat rád!

Na, ezen a ponton Te már feladtad. Tényleg nem szólsz egy szót sem.

Nem szólsz, mert nem tudsz. Erre nincsenek észérvek, a logika ördöglakattá alakul át és amúgyis olyan kimerült lettél, elnyomva, megalázva érzed magad. Összeszűkült gyomorral, idegesen csak negatív gondolataid vannak, hogy igen, te egy nyuszi vagy- egy jó nagy gyáva nyuszi! Aki valójában gonosz vérnyuszi, hiszen ki akarta játszani embertársát és mindent elkövetett, hogy ne kelljen hozzá szólnia – hát milyen ember az ilyen?!! Ember az ilyen egyáltalán? Hát nem, mert egy NYUSZIIIII!!

És azon veszed észre magad, hogy teljesen lezsibbadtál. Nem tudsz mozdulni és mégis legszívesebben messzire rohannál. El-el, messzire innen! Nem bírsz ezzel a kolléganővel egy légtérben lenni, mindig ezt csinálja veled!!

De tudod, hogy ilyenkor mi is történik valójában? Van egy nem tudományos, ám annál kifejezőbb és ismert fogalom az ilyen személyekre: energiavámpír. Az a kolléganő, akitől ennyire menekülnél, mert ha kinyitja a száját, akkor folyton kritizál, vitatkozik, panaszkodik, játssza az áldozat szerepét, ott manipulál, ahol tud, kihasználja a gyenge pontjaidat és a végén még benned kelt bűntudatot – na ez kérem, ha mind megtörténik, akkor nagy eséllyel egy valódi vámpírral, egy energiavámpírral van dolgod.

És ez most nem csak urbán legenda. Energiavámpírok léteznek, bár gyakran még ők maguk sem tudják, hogy azok. De ez nem tarja őket vissza attól, hogy gátlástalanul lelejmolják a kis nyuszilelkek maradék energiáit, mert bizony, kitűnő érzékkel választanak maguknak ’áldozatot’.

Abszolút érvényesül a természet törvénye: az erősebb gyengébbet választ, ha éhes. Így aztán ha ilyen helyzetbe kerülsz és kifejezetten azt érzed, hogy téged valaki szipolyoz, magadba is kell, hogy nézz. Erre van egy pár jó módszer, amiket mindjárt meg is osztok.

De hogy néz ki az energiavámpír tudományos szempontból? Mit mond erre a jelenségre a pszichológia?

Tudományos oldalról már nem ennyire egzakt ez a jelenség, nehezen körbe határolható, mert elég sok betegséghez és/vagy mentális zavarhoz kapcsolható az energiavámpírság tünetegyüttese. Az energiavámpírok közül sokan szenvedhetnek önértékelési zavarokban, rendre mástól várják a választ, vagy valamilyen más személyiségzavarban szenvednek. Bár nincs egyértelmű megegyezés a pszichológiában róla, de több pszichológus az ún ’indulatátvitel’-t, vagy indulatáttételt, nevezi meg, mint lehetséges gyökérprobléma, amiért az energiavámpír energiavámpírrá válik.

Az indulatátvitel/indulatáttétel az a jelenség, amikor a személy egy másik ember(ek) iránt érzett érzéseit az épp vele egy helyszínen lévő emberre tolja át. Ez egyébként lehet negatív és pozitív indulat egyaránt, nyilván, mi a saját bőrünkön a negatív indulatokat érezzük meg sokkal jobban.

Az energiavámpír azért teszi ezt, mert így újra meg újra átélheti azt az érzést – hogy miért teszi ezt, ez rejtély, mindenesetre egy gyógyító környezetben, amikor az energiavámpír egy szakképzett terapeutával van, akkor ilyen formában (érzelmi kapcsolat révén) történik náluk az emlékek helyretevése.

Persze, ez lenne az ideális, hogy az energiavámpír felismeri, hogy vele ez történik és segítséget kér.

De mit tehetsz te? Egy pár dolgot azért mindenképp:

  1. Figyelj nagyon! Különösen, ha meg vagy győződve, hogy tőled rendszeresen energiát szívnak el, akkor kérlek nézz mélyen belülre magadban is. Ugyanis a kiegyensúlyozott testi és mentális teljesítőképesség az egyik legjobb pajzs az energia-elbitorlás ellen.
    Tudom, ezt könnyű mondani, de hogy hogyan is érheted ezt el? Meditációval biztosan! A rendszeres meditáció csökkenti a stresszt és megváltoztatja a gondolkodási mintákat. A bennünket érő negatív hatásokra sokkal ellenállóbak leszünk, ugyanakkor sokkal kevésbé heves érzelmi reakciókat mutatunk. Ha érdekel a meditáció, már írtam róla itt is, mert a saját bőrömön is ugyanezt tapasztalom és a coachingban is nagyon jól használható.
  2. Tudd azt is, hogy ha nem muszáj, akkor ne töltsd az időd egy energiavámpír társaságában. Nem kötelező (kivéve, ha mégis, mert melletted ül, de akkor menj vissza az egyes ponthoz légyszi’ 😊). Minden egyéb más helyzetben, amikor azt érzed energiát vesznek el tőled, emlékeztesd magad, hogy egy adott helyzetből jogod van bármikor kilépni, vagy egyáltalán bele se menni. Egyébként meg ha tényleg az a helyzet, hogy a Föld legnagyobb energiavámpírja a melletted ülő kolléganő, akkor meg ér és érdemes minimálisra korlátozni az interakció hosszát, rövidre zárni a beszélgetést, és nem belemenni például a panaszkodásba, vagy mások kritizálásába.
  3. Ismerd magadat! Tudd meg, hogy neked hol a határ? Mennyire folysz bele mások életébe vagy engeded, hogy mások belefolyjanak a tiédbe? Állítsd fel a határaidat és figyelj arra, hogy kit engedsz azon belülre!
  4. Figyelj önmagadra és tegyél magadért! Tanulj meg töltekezni! Mindegy, mi az a tevékenység, amelyből feltölt: torna, kalácssütés, rajzolás vagy körömfestés – a lényeg, hogy találd meg, és használd egészséggel! 😊

És ne feledd az energiaáramlás és szabályát (vagy más néven ’adok-kapok’ szabály): az energia mindig egyensúlyra törekszik. Ahol kevesebb energia van, oda áramlik a többletenergiából.

Szóval, ha épp a szomszéd energiavámpír által leszívott állapotban vagy, akkor még az is meglehet, hogy te is éhes leszel egy kis új energiára…??

Én mindenesetre most küldök egy kis energiát így is 😊

Írd meg légyszi’, hogy megérkezett-e hozzád és hogy mit váltott ki belőled! 😊

Díjmentes 0. találkozó: 60 perc együtt: csak Te meg én – na és a coaching 😊 Megismerheted, hogy milyen is az a coaching és engem is megtapasztalhatsz életnagyságban 😊 Itt foglalhatod le az időpontodat.

Véleményed van? Oszd meg!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.