Blog

A bizalom három kulcstényezője

Vezetőként nagyon szeretnénk azt elérni, hogy az emberek megbízzanak bennünk a munkahelyen is. Ezt jó okkal tesszük, hiszen mára köztudott (és tudományosan vissza is igazolt), hogy ha a vezető képes bizalmat építeni és fenntartani, az bizony a csapat teljesítményén is meglátszik. Nem mellékes hatásként pedig a vezetőről alkotott képet is pozitívan befolyásolja.

Ám a bizalom megteremtése nem is olyan egyszerű feladat, nem beszélve arról, hogy milyen fontos (lenne) azt (tudni) helyreállítani, ha valamiért elvesztettük volna…

A lenti sorok egy 87 000 vezető részvételével zajlott kutatás (Zenger-Folkman) alapján íródtak.

Ez a kutatás három kulcsfontosságú tényezőt tudott azonosítani, amelyek a bizalom alapját képezik és melyek gyakorlása elengedhetetlen szerepet játszik a bizalom kialakításában és fenntartásában.

A bizalom három legfontosabb tényezője:

1.Pozitív kapcsolatok

A bizalom részben azon alapul, hogy a vezető mennyire képes pozitív emberi kapcsolatokat kialakítani más emberekkel és csoportokkal a szervezeten belül.

A bizalom megteremtéséhez a vezetőnek elengedhetetlen, hogy:

  • Képes legyen kapcsolódni más személyekhez, azok aggodalmaihoz, helyzetéhez: képes legyen emberként emberekhez kapcsolódni!
  • Úgy hozzon döntéseket és úgy legyen eredményes, hogy ez egyensúlyban legyen mások esetleges fenntartásaival, gondolataival, azaz vegye figyelembe és integrálja mások  visszajelzéseit is a döntéseiben!
  • Képes legyen együttműködésre inspirálni embereket
  • Meg tudjon oldani konfliktusokat
  • Őszinte és hasznos visszajelzést tudjon adni, a másik méltóságának szem előtt tartásával

2. Jó ítélőképesség és szakértelem

A második kulcstényező abban, hogy az emberek megbíznak-e a vezetőjükben az, hogy a vezető mennyire kompetens, mennyire tekinthető az adott területen jártas és általában tájékozott szakembernek.

A bizalom kiépüléséhez elengedhetetlen, hogy a vezető tökéletesen megértse a munka technikai szempontjait és rendelkezzen mély szakmai tapasztalattal is. Ha mindez fennáll, akkor a vezető:

  • Képes jól megítélni a helyzeteket és meghozni a szükséges és jó döntéseket
  • Eléri, hogy mások megbízzanak ötleteiben és véleményében
  • Eléri, hogy mások kikérik a véleményét
  • Képes előre is meglátni a problémát és így gyorsan reagálni és megoldani azokat

3. Következetesség

A bizalom kialakulásának 3. kulcsfontosságú eleme a vezető konzisztenciája, azaz, hogy a vezető milyen mértékben teszi azt, amit mond.  Az emberek hamarabb megbíznak az olyan vezetőben, aki

  • Jó példát mutat ebben, így példakép lehet, mert teszi is azt, amit mond
  • Betartja az ígéreteket
  • Hajlandó extra erőfeszítésekre a vállalt feladatokkal, ígéretekkel kapcsolatban

Vajon mindegyik tényező egyformán szükséges a bizalomhoz?

A fentebb említett kutatás sikerrel meghatározott 3 olyan tényezőt, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vezető bizalmat építsen ki és tartson fenn a szervezeten belül. Ezen felül kiterjed arra is, hogy vajon ezek a tényezők milyen összefüggésben és mértékben szükségesek, vajon egyik vagy másik játszik-e fajsúlyosabb szerepet?

A felmérés során megnézték azt is, hogy a meghatározott 3 tényező alakulása hogyan befolyásolja a bizalom kialakulását és mértékét. Arra jöttek rá, hogy ha ezen tényezők mindegyike 60% körül alakul, vagy annál nagyobb értéket ért el (feltételezve, hogy 50% az átlagos szintet jelzi), akkor a vezető iránt érzett ’általános bizalmi indexe’ 80% körül volt.

Az adatok alapján az is kimondhatóvá vált, hogy ha a meghatározott kulcstényezők egyike 40% vagy az alá esik, akkor tönkre teheti a bizalmat (vagy az ki sem alakul).

Abban is összefüggés mutatkozott, hogy egy vezető iránt érzett bizalom nagysága döntően befolyásolja azt az érzetet, hogy mennyire hatékony a vezető. A legerősebb korreláció a vezető és közvetlen beosztottjai, illetve vezetőtársai között volt kimutatható. Vagyis igazolást kapott az elmélet:

a bizalom jelenléte és mértéke döntően befolyásolja a hatékonyságot: vezetőét és a többiekét egyaránt.

Milyen mértékben van szükség a bizalom mindhárom kulcselemére?

A felmérést végzők hipotézise az volt, hogy a 3 korábban meghatározott kulcstényező közül a következetesség lesz a legfontosabb (legfajsúlyosabb) elem. Azt vélték, hogy a bizalmat az sérti a legjobban, ha a vezető nem azt teszi, amit mond (’bort iszik, vizet prédikál’).

A kutatás azonban mást mond. Tény és való, hogy az inkonzisztenciának is erősen romboló hatása van a bizalomra (ilyenkor a bizalom szintje 17%-kal is csökkenhet), mégis a kapcsolatoknak van a legjelentősebb hatása a 3 tényező közül. A felmérésből egyértelműen kirajzolódott, hogy amikor a kapcsolatok tényező volt a legalacsonyabb értékű (40% vagy az alatt) a 3 tényező közül, akkor az általános bizalmi index (érték) mintegy 33 %-kal csökkent.

Ennek az lehet az oka, hogy elfogadhatóbb/ emberibb alkalmanként inkonzisztensnek lenni akár vezetőként is, bár csökken ilyenkor a vezetőbe vetett bizalom, de még orvosolható, javítható. Ám ugyanez már nem mondható el, ha emberi oldalról, a kapcsolatok oldaláról sérül a bizalom – ebben az esetben jóval erősebben és gyakran visszafordíthatatlanul IS sérül a bizalom, a vezetőt körülvevő embereknek már nehéz lesz megbízniuk a vezetőjükben.

Az ábra jól mutatja, hogy hogyan változik az általános bizalmi index az egyes tényezők egyéni teljesítmények változásakor:

Forrás: Zenger-Folkman – A bizalom kulcstényezőinek kombinációja

Összefoglalás

Ahogy egy embernek, egy vezetőnek sem kell tökéletesnek lennie. Nem ettől lesz kiváló ember, se kiváló vezető. Ám ami a bizalmat illeti, egy vezető gyakran azért lesz

kiváló vezető, mert a bizalom 3 kulcstényezőjében átlagon felüli készségekkel és eredményességgel rendelkezik.

A létrejött és jól menedzselt bizalom pedig a vezető saját teljesítményére pont olyan kedvezően hat, mint az őt körülvevő emberekére.

A jó hír az, hogy a bizalom 3 kulcstényezője coachinggal jól fejleszthető.

És igen, nem lősz mellé, ha most azt gondolod, hogy mindez bizony az érzelmi intelligencia fejlesztéséről IS szól:

Az érzelmi intelligencia az intelligencia azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos és az alábbi területekre terjed ki:

  • öntudatosság, vagyis saját érzelmeink felismerése és ezek alapján döntéseink kialakítása
  • önirányítás, azaz alkalmazkodás a körülményekhez, a legmegfelelőbb reakció megtalálása a helyzetekhez (megküzdés, stresszkezelés, optimizmus)
  • társas tudatosság, azaz mások érzelmeinek felismerése és értése és arra adott reakció (empátia)
  • társas kapcsolatok megfelelő kezelése, pl. konfliktus

Ha szeretnél kiváló vezető lenni, akkor fontos, hogy a fentebb meghatározott, a bizalom kiépülését és fenntartását segítő 3 kulcstényezők mindegyikében ragyogó légy. Azaz a szakmai tudásod és felkészültséged mellett itt az ideje, hogy az érzelmi intelligenciáddal is foglalkozz.

Ha most érzed erre elérkezettnek az időt (és őszintén, vajon mire várnál?!), akkor foglalj egy díjmentes 0. coaching időpontot és teszteld le a jelenlegi érzelmi intelligencia szintedet akár ott helyben:

ui: ha netán elrettentőnek találod még a gondolatot is, hogy egy ilyen teszt végén akár az is kiderülhet, hogy fejlődnöd lenne érdemes az érzelmi intelligenciádban, akkor is beszéljünk…. ez egy klassz kis önkorlátozó hiedelem, amit jobb, ha felszámolsz a fejlődésed érdekében 😊

Véleményed van? Oszd meg!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.