Te egyél süteményt, te meg helyette retket, aztán oldd meg a rejtvényt! Baumeister, stresszkutató, nem viccelt, komolyan meg akarta vizsgálni, hogy mi történik.
Azt elfelejtette elmondani, hogy a rejtvény amúgy megoldhatatlan. Azok, akik sütit ehettek, átlagosan 20 percig próbálkoztak a feladvánnyal, míg a retket evők 8 perc után feladták. Akik feladták, sikeresen ellenálltak a sütemények és a csokoládé kísértésének, de ez az erőfeszítés kimerítette őket és kevesebb energiájuk maradt megbirkózni a rejtvénnyel. Ezt már csak azért is érdekes volt tudni, mert egy másik kutatás meg azt bizonyította, hogy azok, akik több időt töltenek megoldhatatlannak tűnő dolgokkal, azok a megoldható dolgokra is több időt és energiát fordítanak – ami erősen hozzájárul a teljesítményhez és a sikerélményhez.
De hogy mire is szolgált Baumeister kísérlete?
Hogy láthatóvá váljon, hogy az emberek mennyire kitartóak általában és rájöjjünk: a kitartás nem egy tudás, amit megtanulhatunk és mindig tudni fogjuk. A kitartás inkább olyan, mint egy izom. El tud fáradni és tud regenerálódni.
Ez magyarázza meg, hogy vannak napok, amikor nem küzdesz úgy, ahogy máskor: amikor inkább lustulsz, ahelyett, hogy mennél eddzeni, vagy csinálnád a dolgodat, vagy nem ennéd meg mégis azt a helyes kis muffint este 11-kor.
A kitartás nem tanulható, hanem inkább egy rövid távú erőforrás, melyből hamar kifogyunk. Vagyis kimondhatjuk, hogy az önkontroll fárasztó és az akaraterő nem végtelen. Senkiben sem. Egyszerűen elfáradsz abban, hogy önuralmat gyakorolsz és a kitartásodnak akkorra annyi.
Feladod.
És csinálod azt, ami a könnyebb út, vagy ami épp akkor jól esik, vagy amire épp akkor képes vagy.
Ezért lustulsz, ezért (is) csalod meg a párodat, kiabálsz másokkal, megszűnsz kedves és toleráns lenni – otthon is. Ezért nem tudsz megálljt parancsolni az érzelmeknek, az ösztönöknek – mert elfogyott az akaraterőd.
Ezért lett bizonyított az is, hogy a munkahelyi stressz maximumán romlanak meg a házasságok: azért, mert az érintettek minden akaraterejüket felhasználják a munkahelyükön (ám ettől még ez nem ad felmentést a tettük erkölcsi vonatkozása alól!). A munkahelyen ugyan jól teljesítenek, de a magánéletük látja ennek kárát.
Hát gondold át, hogy mibe fekteted az energiádat. És szánj időt arra, hogy erősítsd és regeneráld is az ’akaraterő izmodat’.
Ha szeretnéd ezt átbeszélni, akkor itt vagyok.
Foglald le most a 60-perces, díjmentes időpontodat. Vajon van hozzá elég akaraterőd?
