Fel a kezekkel, akinek ismerős ez a sztori: A hős felszegi állát, nagy levegőt vesz és acélos tekintettel nekivág az ismeretlennek. Erőfeszítéseit útja végén siker koronázza és elnyeri méltó jutalmát. Felteszem, sokak lelki szemei előtt megjelent ez a kép és bőszen bólogatnak, hogy ez bizony ismerős. Látott már ilyet a filmekben, hallott már ilyen meséket, meg talán a maga életében is volt valami hasonlóban része.
Akár filmbéli, akár mindennapi, hús-vér hősről legyen szó, a történet mögött A Hős útja nevő archetipikus történetminta áll, amelyet Joseph Campbell dolgozott ki.
Campbell egy amerikai író és vallástörténész volt, aki már gyerekkorától kezdve rajongott a kultúráért és mítoszokért és tizenéves korától pedig behatóan foglalkozni kezdett az amerikai indián kultúrával. Világnézetét két mitológiai nézőpont közti dinamikus feszültség formálta: egyrészt elmélyült ír katolikus örökségének szertartásokban és jelképekben gazdag hagyománykincsében, másrészt rajongott a primitív (vagy ahogy később hívta, primális) emberek közvetlen megtapasztalásaiért.* (Wikipédia)
Az ő munkája a 12 szakasznól álló ’Hős útja’ modell is, mely azóta mélyen beépült több fejlesztői módszertanba is, köztünk a coachingba is.
Emlékszem, amikor először találkoztam a modellel, én is azonnal magamra ismertem benne.
Most elhoztam ezt Neked is, hiszen a hősi karakter maga halhatatlan és tipikus az útja, könnyen lehet, hogy épp (nyakig) benne vagy Te is 😊 Arról nem is beszélve, senki sem állítja azt, hogy életünk során csak egyszer lehetünk hősök 😊 Én is ennek tudom be, hogy pár év után újra ez a modell érdekel, pont úgy, ahogy akkor, amikor kiléptem a multinacionális életből és önálló coach-vállalkozóvá váltam.
Honnan sejtheted, hogy épp a hős útját járod?
- Az életed ismert, megszokott, talán már unalmassá is vált. Egyrészt jól esik ebben a komfortzónában lenni, másrészt meg hív valami. Valami más, valami új. Valami ismeretlen.
- Ám meghozni a döntést és kilépni a megszokottból, az riasztó. Nem nagyon mersz nekivágni.
- Toporogsz egyhelyben.
- Aztán egyszercsak mégis történik valami – vagy valaki, aminek hatására megteszed AZT a bizonyos lépést.
- Kilépsz! Végre!
- De akkor kezdődik igazán a harc, a küzdelem, hogy meg tudj kapaszkodni abban az új minőségedben.
- És van, hogy ez nem sikerül. Van, hogy elbuksz.
- Ilyenkor azt érzed, hogy a félelmeiden sosem jutsz túl. Hogy gúzsba kötnek és mozdulatlanságra kárhoztatnak. Az pedig egyenlő a biztos kudarccal.
- Ám mindig hajnal előtt legnagyobb a sötétség. Utolsó erődet is felhasználva, lelked legményebb bugyrait is megjárva talpra állsz.
- Legyőzöd a saját sárkányodat és megerősödve folytatod az utadat.
- A nap végére megváltoztál. És Veled együtt a környezeted, az emberek is körülötted.
És itt lenne a mese vége – de az élet nem mese. Hanem hőises küzdelem.
Egy állandó körforgás, hiszen a hős, bennünk, halhatatlan. Az útja pedig tipikus, hiszen ökölszabály, hogy
“Csak akkor találjuk meg az élet kincseit, ha leereszkedünk a szakadék legmélyére. Ahol összerogysz, ott lapul a kincs. Amit keresel, az éppen abban a barlangban rejlik, ahová félsz belépni.” – írta Campbell is Az ezerarcú hős című könyvében.
Hogyan is néz ki a Hős útja modell?
- A mindennapi, rendes világ a kiindulópont = Komfort zóna
- Érkezik a kalandra hívás, hogy lépni kell! = Stresszor, ami elég erős ahhoz, hogy mozgásra bírjon
- Elutasítod a hívást = Kifogások, félelmek, ellenállás
- Találkozol a segítőddel = Coach, mentor, példakép … valaki, akire hallgatsz
- Átléped a küszöböt = Kezedbe veszed az irányítást és az ismertből átlépsz az ismeretlenbe
- Próbatétel, Szövetségesek, Ellenfelek – Megfigyelés és tapasztalás: ki van ellened, ki van veled? Egyáltalán, hogyan tovább?
- Megérkezel a legbelsőbb barlangodhoz = Megérted a miértedet, értelmet nyer az utad, a küzdelmed
- Megpróbáltatás, tetőpont – Tűzpróba, itt dől el minden
- Megszerzed a jutalmadat – Erővel, bátorsággal, tudással gazdagodva lépsz ki a barlangból
- Visszaút – Jöhetnek veszélyek szembe, bizonyíts!
- Újjászületés – A hazafelé tartó úton megtörténik a transzformáció
- Visszatérsz az elixírrel – Beépíted a működésedbe az újonnan szerzett képességeidet, elnyered méltó jutalmadat
A ’rendes világba’ való visszatérés is hozhat kihívásokat, hiszen Te magad változtál – ők viszont nem biztos. Így gyakran van az, hogy szembe kell nézned kétkedőkkel, hogy ’gyomlálni’ fogsz az ismerőseid közt, akik csak eddig tudtak téged kísérni az utadon. De azt is megtapasztalod, hogy helyettük lesznek mások! Akik éppen most tudnak hozzád kapcsolódni, akik most szegődnek társadul hozzád az utadon!
Az elixír, a kincsed, amiért megjártad a kanosszádat, fényesen ragyog – de nem mindenki örül majd az új életednek, az átalakulásnak … feltehetően lesznek, akik becsmérelnek, irigykednek, vagy épp lenéznek, hogy pl. kevesebbet keresel, mert ők azt nem értik, hogy Neked az a fontos, hogy azt csinálod, amit akarsz. És bár szerényebben élsz, de boldogabb vagy. Példát mutatva ezzel gyerekeknek, felőtteknek, barátoknak – másoknak.
Így váltál és akár válsz újra és újra Hőssé.
A Hős benned él.
Személyes kalandodban csak egyet kell tenned:
Meglépni a következő lépést.
És amikor elérkezik a segítő ideje, keress meg!
