Mindenki magából indul ki.
Tartja egy közismert népi bölcsesség . De vajon min alapszik ez a megfigyelés?
Ha erős érzelmeket élünk meg valakinek a viselkedésével kapcsolatban, szinte biztosra vehetjük, hogy a projekció is közrejátszik a dologban.
A projekció (kivetítés) egy védekező mechanizmus, amely során a bennünk keletkező, fel nem ismert, nemkívánatos gondolatokat vagy késztetéseket másoknak tulajdonítjuk, vagy bennük látjuk.
Ezáltal lehetőségünk nyílik arra, hogy az önmagunkban elfogadhatatlannak látott dolgokat elrejtsük, de közben mégiscsak kifejezésre jutnak ezek a tartalmak. Például, amikor azonnal rávágjuk, hogy a másik hazudik – akkor az esetek nagytöbbségében épp mi magunk vagyunk azok, akik nem játszanak tiszta lapokkal. A projekció tömegméretekben is működik, például amikor kisebbségi csoportokat vádolunk minden rosszért.
A projekció azért történik, mert nem adunk asszertív* módon teret dühünknek, irigységünknek és más negatív érzelmeinknek, így azokat nagy a valószínűséggel másban fogjuk viszontlátni. A projekció célja a védelem, hogy megakadályozza az „én”-t negatívan érintő, az önértékelést fenyegető, szorongáshoz, stresszhez vezető felismeréseket. Ez olyan jól működik, hogy eltorzíthatja a valóság megfelelő érzékelését.
Mit tehetünk a projekció feloldása érdekében?
- Vegyük észre, hogy történik. Akár mi projektálunk, akár ránk projektálnak- észleljük azonnal!
- Szétválasztás. Válasszuk szét a múltat a jelentől, vagyis különítsük el a múltbéli tapasztalatoktól a jelenbe vetített tartalmat. Szóval mielőtt nekiesel a másiknak, hogy megcsal, akkor nézz magadba, hogy mi a helyzet veled belül?
- A felismert érzelmek kifejezése magunk és a másik felé. Így tudunk felelősséget vállalni magunkért, a saját részünkért a szituációban. És pontosan elég a saját részünket vállalni.
*Az asszertivitás, vagy asszertív kommunikáció egy olyan tanulható készség, vagy viselkedés, amikor valaki magabiztosan tud megnyilvánulni érzelmileg nehéz szituációban is, anélkül, hogy passzív vagy agresszív lenne. Az asszertívan viselkedő ember kommunikációjának célja a konfliktus megoldása, miközben minden résztvevő fél igényeit szem előtt tartja – nem hódol be (passzív), és nem próbálja dominálni a másik felet (agresszív). – forrás: Wikipédia
